Az Európai Unió 232 személy és 25 "entitás" (cég, jogi személy, szervezet) ellen tart érvényben szankciókat. Ezek az emberek nem utazhatnak be az EU területére, így többek között a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka sem teheti be a lábát egyik uniós tagállamba sem, valamint a tagállamokban lévő vagyonukat is befagyasztotta az EU. Így például jelen állás szerint Lukasenka ha akarna sem vehetne részt a november végi, vilniusi Keleti Partnerség-csúcstalálkozón, noha Fehéroroszország is az unió keleti partnereinek egyike.

"Nem minden politikai fogoly nyerte vissza szabadságát, a szabadon bocsátottak közül senkit sem rehabilitáltak, az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásának terén pedig nem történt javulás Fehéroroszországban" - indokolta a szankciók meghosszabbításáról szóló döntést a tanács.

A tiltólistán szereplők "felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért, a civil szférával és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásért, a fehérorosz demokrácia és jogállamiság aláásásáért, támogatják a Lukasenka-rezsimet vagy hasznot húznak belőle" - áll az Európai Külügyi Szolgálat közleményében.

Ez a dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy az EU nem elszigetelni akarja Minszket, hanem "kritikus párbeszédet" óhajt folytatni Fehéroroszországgal. Világossá tette, hogy csak akkor fejlődhetnek a kétoldalú kapcsolatok, ha javul az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia helyzete a szovjet utódállamban. A folyamatosan felülvizsgált szankciók célja a politikai nyomás fenntartása - közölte az unió külügyi szolgálata, amely szerint Brüsszel világossá akarja tenni, hogy a büntetőintézkedések nem az ország vagy a fehérorosz nép, hanem az állam vezetése ellen irányulnak. Ennek érdekében pedig párbeszédet kezdett a fehérorosz civil szférával és a politikai ellenzékkel.

Az EU még 1995-ben úgynevezett partnerségi és együttműködési megállapodást is aláírt Minszkkel, ám ez sosem lépett hatályba, tagállami ratifikációját 1997-ben fel is függesztették.