Az EU bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozása közben tartott sajtótájékoztatón Jacques Barrot igazságügyi EU-biztos elmondta: az ülésen több miniszter hangot adott elégedetlenségének a kanadai magatartás miatt.

Tobias Billström, az EU soros elnökségét adó Svédország belügyminisztere szerint az unió folytatja a tárgyalásokat a kanadai hatóságokkal, hogy azok vonják vissza az EU-tag Csehországgal szemben bevezetett intézkedést, és így elkerülhetők legyenek az uniós válaszintézkedések.

Kanada július 14-én vezette be újra a vízumkényszert a cseh állampolgárokkal szemben, az onnan érkező és maradni kívánó romák nagy száma miatt. Barrot szerint elfogadhatatlan az uniós tagállamok ilyen jellegű megkülönböztetése, és ha Ottawa ez év végéig nem mutat előrelépést a probléma felszámolás felé, akkor az Európai Bizottság azt fogja javasolni, hogy az EU vezessen be vízumkényszert a kanadai diplomatákkal szemben.

Az uniós bel- és igazságügyi miniszterek luxembourgi ülésükön lezárták annak a kiadatási egyezménynek a ratifikációs folyamatát, amelyet az Egyesült Államokkal kötött az EU, és amely biztosítja, hogy azokat a terroristagyanús személyeket, akiket az unióból kiadnak az amerikaiaknak, nem fogják halálbüntetéssel sújtani. Az EU elvből ellenzi a halálbüntetést.

A miniszterek tájékoztatást hallgattak meg az illegális bevándorlók kiszűrését célzó elektronikus vízuminformációs rendszer fejlesztésének állásáról. Barrot újságíróknak elmondta, hogy a rendszer az eredetileg idén decemberre tervezett indítás helyett legkorábban csak jövő év szeptemberétől lehet működőképes. A digitális fotók és ujjlenyomatok zavartalan adatcseréjének biztosítása ugyanis nehezebb a vártnál.

Az ülésen elfogadták azt a kerethatározatot, amely a büntetőeljárásokban előforduló joghatósági összeütközések megelőzésére és rendezésére vonatkozik. A kerethatározat megállapítja azt az eljárási rendet, amely szerint a tagállami hatóságok joghatósági összeütközés gyanúja esetén - vagyis amikor ugyanazon cselekmény miatt ugyanazon személy ellen folyik büntetőeljárás két vagy több tagállamban - értesítik egymást, és információt cserélnek egymással. Emellett meghatározza azokat a kritériumokat is, amelyeket figyelembe véve ki lehet választani a legalkalmasabb joghatóságot.

A tanácskozáson az általános megközelítés szintjén egyetértés született annak a dokumentumcsomagnak a tartalmáról is, amely a büntetőeljárás alá vont személyek jogainak EU-szintű megerősítését célozza, tekintettel arra, hogy az unió országaiban egyre többen laknak állampolgárságuk szerinti hazájukon kívül. A garanciális jogok megerősítése különösen a tolmácsoláshoz, fordításhoz való jogra, a váddal kapcsolatos információk megismerhetőségére, a jogsegélyre, a hozzátartozókkal, munkáltatóval, illetve konzuli hatóságokkal való érintkezés jogára, a különleges okokból fokozottan sérülékeny vádlottak érdekvédelmére, illetve az előzetes letartóztatás feltételeire vonatkozik majd.