Az EU léte forog kockán
Az eurózóna államai csak egységes fellépéssel, például EU-kötvények kibocsátásával fékezhetnék meg a gazdasági válságot. A közös fellépéshez azonban nagy szolidaritás szükséges - írja Timothy Garton Ash tekintélyes brit történész és publicista a Guardian véleményrovatában. Amíg az európai szavazók csak rövidtávú nemzeti érdeket tartják szem előtt, és az unió kormányai külön-külön próbálnak megoldást találni a válságra, aligha remélhető, hogy sikerülhet talpra állítani az eurózóna gazdaságait. Márpedig a tét hatalmas: az egységes Európa léte.
Az EU félkész unió - figyelmeztet Garton Ash. A közös piac és a közös szabályok mögött nincsenek közös intézmények. Az újonnan belépett tagállamok zöme és Nagy-Britannia még csak az eurózónának sem tagja, így a valutaunión kívül rekedtek kénytelenek a maguk eszközeivel, a nemzeti jegybankok és a kormányok monetáris politikájának segítségével védeni fizetőeszközeiket és gazdaságaikat.
Ez azonban kevés sikerrel kecsegtet: az EU keleti régiójában több államot is hitelválság fenyegeti. Ha az új belépők fizetésképtelenné válnak, akkor Európa nyugati államainak is súlyos következményekkel kell számolnia, hiszen behajthatatlanná válnak a kelet-európai államokban kihelyezett bankhitelek.
Garton Ash szerint a megoldást csak a valódi monetáris unió megteremtése jelentheti. Ehhez egyrészt az Unió minden tagjára kiterjedő valutaunióra van szükség, másrészt közös, EU-kötvények kibocsátására – ahogyan azt egyebek között Soros György is javasolta a napokban. A közös uniós kötvény jelentősen csökkentené a kormányok és a jegybankok szuverenitását, de a gazdasági válság csak így fékezhető meg.
Az európai gazdasági együttműködés szorosabbra fűzése, közös EU-kötvény kibocsátása azonban kétséges, hiszen azt feltételezi, hogy a gazdagabb nyugati államok szolidaritást vállalnak a bajban lévő kelet-európai EU-tagokkal. Garton Ash nem túl bizakodó: nem tartja valószínűnek, hogy Németországban nagy népszerűségre számíthatna az a politikus, aki a nemzeti érdek képviselete helyett az összeurópai szolidaritás érdekében nagyobb áldozatvállalásra kérné a választókat.
Az egyre nehezebb helyzetben lévő, és az unióból egyre inkább kiábránduló kelet-európai államok már most is keményen bírálják a nyugati tagországokat, amiért nem hajlandók többet tenni a bajban lévők megmentéséért. Bár a hétvégi berlini csúcson mintha mutatkozott volna némi hajlandóság a páneurópai pénzügyi ellenőrző szervezet létrehozására, a közös fellépés egyelőre még vágyálom. Félő, hogy ha nem kapnak segítséget, az unió keleti államaiban megerősödhetnek az EU-ellenes radikálisok.
„A tét óriási: az 1940-ben létrejött, majd 1989-ben kiszélesített egységes Európa léte forog kockán" – figyelmeztet Garton Ash. Ha a szolidaritás nem tud az egoizmus és a nemzeti érdek fölébe kerekedni, akkor félő, hogy az unió jövője megpecsételődik.
(Forrás: globusz.net)
