Az unió legfőbb végrehajtó testülete szerint Izland magáénak vallja az EU közös értékrendjét, így a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok melletti elkötelezettséget. A csatlakozáshoz vezető úton ugyanakkor nehézségeket is le kell küzdeni - állapította meg a brüsszeli bizottság.

Az igenlő bizottsági állásfoglalás után a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak kell egyhangúlag döntenie a csatlakozás tárgyalások megkezdéséről.

A tárgyalások során 35 témafejezetet áttekintve azt állapítják meg, hogy a csatlakozni kívánó ország jogrendjét mennyiben kell még hozzáigazítani az uniós joganyaghoz. Minden egyes témafejezet megnyitásához, illetve lezárásához az összes uniós tagország egyetértése szükséges, miként a tárgyalások eredményes befejezése után is mindegyik tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozási szerződést. A csatlakozási folyamat tehát rendszerint évekig eltart.

Az az ország számít tagjelöltnek, amely tekintetében az EU már döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Jelenleg Horvátország, Törökország és Macedónia esik ebbe a kategóriába. A horvátokkal már sok, a törökökkel kevés haladást történt a tárgyalásokon, míg Macedóniával - a görög-macedón névvita miatt - még meg sem kezdődtek a csatlakozást célzó megbeszélések.

Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Szerbiát és Koszovót "potenciális tagjelöltnek" tekintik, ebbe a csoportba került most Izland.

Az északi szigetország helyzete alapvetően eltér a többi "potenciális tagjelöltétől". Demokratikus politikai intézményrendszere és piacgazdasága fejlett, lakosai jólétben élnek. A nemzetközi pénzügyi válság azonban hallatlanul megrázkódtatta fizető eszközét, s az izlandiak egy része most úgy látja, célszerű lenne bekerülni a pénzügyi biztonságot jelentő euróövezetbe. Az Izland által felhalmozott adóssághegy pontos nagyságát egyelőre még nehéz lenne felmérni, de az bizonyos, hogy Reykjavíkban azt remélik: a csatlakozási tárgyalások menete függetleníthető lesz attól, miként rendezik a tönkrement Icesave takarékpénztár egykori brit és holland betéteseinek a kártalanítását, akiknek a követelése 3,8 milliárd euróra rúg. Az izlandi közvélemény mindemellett eléggé megosztott az uniós csatlakozás kérdésében.

Szakértők szerint nem is az adósságtéma jelenti majd a legfőbb gondot a csatlakozási tárgyalásokon, hanem az, hogy miként integrálják az uniós szabályok közé a hallatlanul fejlett izlandi tengeri halászatot, a szigetország gazdagságának egyik fő forrását.