Az EU elengedi Timosenko kezét?
– Nem tehetjük fel Ukrajna és az EU kapcsolatát egyetlen lapra, egyetlen hölgyre – nyilatkozta az észt kormányfő azután, hogy Kijevben tárgyalt ukrán kollégájával, Nyikolaj Azarovval. Andrus Ansip szavai jól jelzik a hangsúlyeltolódást az EU keleti politikájában. Eddig úgy látszott, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási szerződés hosszú ideje húzódó aláírása csak akkor lehetséges, ha kiengedik a börtönból a hét évre elítélt Julia Timosenkót, ám most úgy tűnik: a hatásköre túllépéséért és a Kijev számára előnytelennek tartott 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodásért rács mögé került egykori kormányfő sorsánál fontosabb a kapcsolatok szorosabbra fűzése Brüsszel és Kijev között.
Az EU eddig egyértelműen politikai indíttatásúnak minősítette a Timosenko elleni eljárást – eközben már egy újabb ügy is folyamatban van ellene, amely szerint a "gázhercegnő" egy képviselő gyilkosságát is megrendelte a kilencvenes években –, és leginkább úgy vélte: az ítélet Viktor Janukovics bosszúja. (Az államfő szoros küzdelemben győzte le a kormányfőt a 2010-es elnökválasztáson, de Timosenko nyugat-ukrajnai hátországa még mindig erős.)
– Az EU-t is veszteség érné az aláírás elmaradásával – nyilatkozott a Gazeta ukrajnai kiadásának Franciaország kijevi követe is. Alain Remy szerint rendkívül nagy jelentősége van annak, "mi fog vagy nem fog történni Vilniusban" – azaz a Keleti Partnerség novemberi csúcsán, ahol a remények szerint létrejön a megállapodás.
Ehhez az első lépést Janukovics megtette, miután amnesztiával szabadon engedte Jurij Lucenkót. Az EU bővítési biztosa, Stafan Füle nagyra értékelte az elnöki kegyelmet Timosenko egykori belügyminisztere számára. Lucenkót 2010 decemberében vették őrizetbe. Tavaly négy év börtönre és vagyonelkobzásra ítélték, hivatallal való visszaélés és hűtlen kezelés vádjával. (A tárcát 2007-től bő két évig irányító politikus többek felrótták azt is, hogy törvénytelenül figyeltetett meg olyanokat, akik szerinte Viktor Juscsenko korábbi elnök dioxinos mérgezésében lehettek érintettek.) Lucenko közölte, mielőbb találkozni szeretne a Harkovban őrzött Timosenkóval, ám ezt a hatóságok sem neki, sem a Batykivscsina más vezetőjének nem tették lehetővé.
Bár Lucenko kiengedését Brüsszel önmagában nem tartja elegendőnek, láthatóan nagy jelentőséget tulajdonít a gesztusnak. Ezt jelzi az is, hogy a Timosenko mögött álló Batykivscsina (Haza) parlamenti bojkott-akciói kapcsán – amely nyomán a törvényhozás munkája heteken át lehetetlenné vált – elítélően szólt Kijev szlovákiai nagykövete is. A diplomata szerint az ellenzéki ultimátumok akadályt gördítenek az EU és Ukrajna megállapodása elé. Az ellenzék jelezte, hogy a jövő héten újra dolgozhat a rada. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy Janukovics tegnap kijelentette: ha nem lesz működöképes a parlament, akkor új választásokat ír ki. (Igaz, ez vélhetően csak megismételné az eddigi eredményeket, amelyek alapján látható, hogy az ország nyugati része alapvetően a Batykivscsina – és egyes részeken mindinkább az ultranacionalista Szvoboda –, míg a keleti rész az orosz ajkúakra építő kormánypárti Régiók Pártja (PR) mögött áll.)
Az EU attól tart, hogy a szorosabb együttműködés meghiúsulása esetén Ukrajna ismét Moszkvához, illetve az Oroszország által megszervezett Vámszövetséghez közelítene. Igaz, Kijev és Moszkva viszonya a magas gázárak miatt nem felhőtlen. Az orosz fél nem hajlandó felülvizsgálni a 2009-es gázszerződést. Ezt legfeljebb akkor tenné, ha Ukrajna orosz tulajdonrészt ajánlana fel az Ukrajnán átfutó gázvezetékek hálózatából. A vita súlyát jelzi, hogy Ukrajna decemberben megállapodást kötött a német RWE-vel, amely nyomán Lengyelországon és Magyarországon keresztül a német cégtől vásárol – eredendően orosz – földgázt Ukrajna. A ma már működő megállapodás jelentős összeget húz ki az orosz költségvetés zsebéből. Ukrajna korábban évi 50, tavaly 35 milliárd köbméter földgázt vásárolt, 400 dollár körüli 1000 köbméterenként számított egységáron. (A német-ukrán megállapodással összefügghet, hogy Oroszországban házkutatást tartottak több német alapítványnál. Ez az eddigi jó kapcsolatokra, és Putyin németes orientációjára, Gerhard Schröder exkancellár orosz-német gázkereskedelmi szerepvállalására való tekintettel elképzelhetetlen lett volna.)
Az Ukrajna "elsodródása" feletti aggodalmat jelezte Franciaország kijevi nagykövete is, kijelentve, hogy ha most nem születik megállapodás, "akkor 2016-ig biztosan nem, de az is lehet, hogy soha".
