Soha nem volt az EU-csatlakozás előfeltétele az, hogy a szerbiai lakosok hozzáférjenek a róluk vezetett titkos jelentésekhez, mert a kérdés belpolitikai jellegű - hangsúlyozta a miniszter a Tanjug szerb hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

A dossziékhoz való hozzáférés nem ellentétes a kormány politikájával, de nem kell azon gondolkodni, hogy ez hatással lesz-e, és ha igen, milyen módon a Brüsszellel folytatandó tárgyalásokra. Elmondta, hogy egyetlen erre utaló megjegyzést sem kapott az európai politikusoktól, és mivel soha egyetlen ország esetében sem szabtak ilyen feltételt, Szerbiával szemben sem lesz ilyen.

A Danas című napilapnak nyilatkozva Stefan Fülének, az EU bővítési biztosának a szóvivője azt mondta, hogy a jelentések hozzáférhetővé tétele nem feltétele az uniós tagságnak, de az Európai Bizottság azt javasolja Szerbiának, hogy oldja fel azokat a titkosítás alól, hogy a múltbéli fontos kérdések megoldódjanak. Az Európai Bizottság 2012. októberi jelentésében is szerepel, hogy törvényileg kell szabályozni az állambiztonsági dossziékhoz való hozzáférést. 

Sonja Stojanovic, a belgrádi biztonságpolitikai központ igazgatója szerint annak ellenére, hogy a titkosítás feloldása nem kifejezett kérése az uniónak, a közép- és kelet-európai országok többsége mégis hozott olyan törvényeket, amelyek ezzel a témával foglalkoznak. "Az EU-nak nincs erre vonatkozó előírása. Ez nem része az uniós jogi folyamatoknak, tehát nincs olyan norma, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az unió tagjává kívánnak válni, hozzáférhetővé kell, hogy tegyék ezeket a dokumentumokat. Létezik viszont egy erre vonatkozó javaslat, amely a Szerbiáról szóló jelentésben szerepel, és amely iránt az ország elkötelezte magát" - mondta Stojanovic. Hozzátette: az EU azt sem szabályozza, hogy egy ország hogyan oldja meg a titkos jelentések hozzáférhetőségének kérdését.