Az EU-csúcs után: „őrjöngés” a brit koalícióban
A vasárnapi brit sajtó egyöntetű értesülései szerint súlyos feszültségeket szít a konzervatív-liberális brit kormánykoalíción belül, hogy David Cameron miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson nem volt hajlandó csatlakozni az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezménytervezethez.
Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, aki a kisebbik koalíciós partnert, a liberális demokratákat képviseli a brit kormánykoalícióban, a BBC-nek nyilatkozva vasárnap maga is súlyos kritikával illette a Konzervatív Párt EU-ellenes szárnyát, jóllehet tartózkodott a kormányfő személyes bírálatától. „Keserűen csalódtam a múlt heti csúcs végkimenetelében. Fennáll a veszély, hogy az Egyesült Királyság elszigetelődik és eljelentéktelenedik az Európai Unióban” – nyilatkozta Clegg, hozzátéve, Cameront a francia és a német „alkuképtelenség”, illetve a pártbeli euroszkeptikusok nyomása is rendkívül nehéz helyzetbe hozta.
A konzervatív párti miniszterelnök pénteki döntése előtt még nem volt példa arra, hogy brit kormányfő vétóval élt volna valamely uniós szintű határozattervezet ellen. A brit kormány indoklása szerint Cameron elsősorban azért nem fogadta el a kidolgozott intézkedéscsomagot, mert nem kapta meg az általa igényelt biztosítékokat egyes sajátos brit érdekek, mindenekelőtt a londoni City pénzügyi központjának védelmére.
Az Independent on Sunday, a legnagyobb vasárnapi liberális brit lap értesülései szerint Clegg „őrjöngve" értesült Cameron „látványos kudarcáról", amikor a brüsszeli EU-csúcs második munkanapjának hajnalán felébresztették a kormányfő által emelt vétó hírével. Az újság Clegghez közeli forrásai szerint a miniszterelnök-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy Cameron döntése nyomán Nagy-Britannia „Európa magányos emberévé válik".
Egy név nélkül idézett, magas rangú liberális politikus szerint Nagy-Britannia gyakorlatilag azt mondta az EU-csúcs többi részvevőjének, hogy „ha nem ugyanazt akarjátok, amit mi - akkor főbe lőjük magunkat".
Az Independent on Sunday szerint a brit vétó nyomán támadt feszültség a brit kormánykoalíció jövőjét is veszélyezteti.
A baloldali Observer forrásai szerint Clegg el sem akarta hinni, amikor péntek hajnali 4-kor felhívták otthonában, hogy Cameron milyen ultimátumot intézett a többi EU-vezetőhöz. „Ez rossz Nagy-Britanniának” – volt az első reakciója a hírre. A lap szerint a 19 hónapja alakult konzervatív-liberális koalíció eddigi legsúlyosabb belső feszültségét éli át.
A konzervatív Sunday Telegraph szerint is megjelentek „az első repedések" a koalíción Cameron vétója nyomán. A lap idézi Vince Cable-t, az üzleti ügyek liberális demokrata miniszterét, aki szerint Nagy-Britannia „rossz helyen végzett" Brüsszelben. A Telegraph szerint a többi 26 tagállam most „bosszút forral" London ellen, és a „francia-német dominanciájú blokk ... (Nagy-Britanniával szembeni) ellenséges jogszabályok sorát fogja keresztülhajtani az EU-n". A tekintélyes jobboldali vasárnapi lap szerint vezető EU-illetékesek most már azt szorgalmazzák, hogy Nagy-Britanniát "tereljék ki" az Európai Unióból.
A The Sunday Telegraph értesülése szerint Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának német vezetője kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia hosszú távon az EU tagja maradhat-e. A brit lap idézete szerint Schulz kijelentette, hogy „szükség esetén az EU meglesz Nagy-Britannia nélkül, de Nagy-Britanniának komolyabb nehézségei támadnának az EU nélkül.
Lejáratva Washington előtt is?
Az európai diplomáciai tevékenysége miatt is nagyra tartott volt liberális vezető, Paddy Ashdown az Observerben közzétett írásában „hatalmas károkat” lát Cameron magánakciójábanban. Úgy látja, „38 év brit külpolitikája tűnt el egy éjszaka alatt a lefolyóban. Megerősödött az euroszkeptikusok hangja, akik népszavazást rendeznének az Európai Unióról… Lejárattuk magunkat Washington előtt is”. Vince Cable, az üzleti életért felelős szókimondó liberális demokrata miniszter „egyszerűen nem fogadja el” azt a nézetet, hogy David Cameron megmentette volna a nemzeti érdekeket, hiszen ezek nem korlátozódnak pusztán a banki és pénzügyi szolgáltatásokra. Egy további befolyásos lib-dem politikus, Lord Oakeshott azzal magyarázta a párt pénteki hallgatását, hogy „teljesen meg voltak döbbenve és fel voltak háborodva. Ami történt, minden liberális demokrata és a szigetország jövője szempontjából is fekete péntek volt”.
A koalíciós együttműködést elkerülhetetlenül megnehezítő kormányfői lépés már csak azért is akcióra kényszerítheti a kisebb pártot, mert a YouGov frissen készült közvélemény-kutatása szerint támogatottságuk mindössze 11 százalék, azaz a 2010-es parlamenti választáson elért eredménynek nem egészen a fele. A Konzervatív Párt viszont javított népszerűségén és 38 százalékával kishíján utolérte a 39 százalékon álló Munkáspártot.
Clegg a BBC televízió vasárnap délelőtti politikai magazinműsorában azt mondta, hogy a brüsszeli csúcs Nagy-Britannia szempontjából „rossz eredménnyel" végződött. Clegg tartózkodott ugyan David Cameron kormányfő személyes bírálatától, „kirívóan elhibázottnak" nevezte ugyanakkor azoknak az EU-szkeptikus konzervatív képviselőknek a hozzáállását, akik „arra biztatták (Cameront), hogy tanúsítson „bulldogmentalitást" a brüsszeli EU-csúcson. Arra a felvetésre, hogy a felmérések alapján a brit közvélemény zöme támogatja az unióval szembeni brit kiállást, Clegg kijelentette: politikusi meggyőződése szerint egy kormánynak nem azt kell tennie, „ami azonnali népszerűséget hoz", hanem azt, ami az ország hosszú távú érdekeit szolgálja.
David Cameron hétfőn a westminsteri parlament alsóházában ad számot arról, miért utasította el egyedüliként az új európai szerződést.
