Az erdélyi magyar összefogás eredményessége a tét
Kelemen Hunor szerint ezt támasztja alá az a felmérés is, amely szerint "az erdélyi magyarság körében jóval alacsonyabb az euroszkepticizmus, mint a román többségben".
- Az erős Kárpát-medencei magyar képviselet megteremtése annál is inkább fontos, mivel az elmúlt években bizonyosságot nyert: a kisebbségjogi kérdések csupán azóta kerültek napirendre Európában, amióta magyar képviselők vannak Brüsszelben - fogalmazott az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Az RMDSZ-szel összefogó, Tőkés László püspök által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azonban abban reménykedik, hogy amennyiben sikerül az erdélyi magyarokat a románságnál nagyobb arányban mozgósítani, az "összefogás listájára" leadott voksok révén négy képviselői helyet szerezhetnek, s ezáltal Szilágyi Zsolt, a püspök-EP-képviselő jelenlegi kabinetfőnöke is bejuthat az uniós törvényhozási testületbe.
Markó Béla meglátása szerint az összefogás fontosságát bizonyítja a román kormány "meggondolatlan és súlyosan magyarellenes intézkedése", amellyel egyik pillanatról a másikra tömegesen bocsátotta el a megyei kormányzati intézmények magyar vezetőit. - A román politika részéről ma nagy ütések érik a magyarságot, mi arra kértük a magyar kormányt és a magyar parlamenti pártokat, hogy nagyon élesen vessék fel ezt a súlyosan jogsértő kérdést a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon - mondta az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ-EMNT összefogás azonban nem mindenkinek nyerte el maradéktalanul a tetszését és a támogatását. A Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) és az Izsák Balázs irányította Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kimondva vagy kimondatlanul is úgy véli, Tőkés elárulta az erdélyi polgári oldalt, amikor az RMDSZ-szel összefogott, és ez az álláspont sok magyar választót tarthat távol június 7-én az urnáktól.
Bár a kampányban mind az RMDSZ, mind pedig az EMNT mindent elkövetett annak bizonyítása végett, hogy az összefogás valós út lehet az erdélyi magyarság számára, a felvidéki ellentétek és a magyarországi fanyalgás jelentősen csökkentheti az erdélyi magyar eredményt.
Már az a vélemény is megfogalmazódott, miszerint a magyar intézményvezetők tömeges leváltása pusztán a hatalmi alternancia következménye, s mint ilyen Romániában természetes folyamat, a magyar tanfelügyelők, kormányzati és megyei intézmények élén álló igazgatók leváltása rendkívül súlyos pozícióvesztést jelent az egész közösség számára, ez pedig számottevő gyakorlati következményekkel járhat.
A székelyföldi megyékben a menesztett magyar intézményvezetők aránya eléri a 90 százalékot, amire példa még a kommunizmus éveiben sem volt. A kirúgott személyek megalázva érzik magukat, hiszen Emil Boc kormányfő többször is elmondta, hogy csak a szakmailag inkompetens személyeket menesztik. Bebizonyosodott azonban - és ezt a koalíciós pártok nyíltan el is ismerték -, hogy a leváltások politikai kritériumok és nem pedig szakmai szempontok alapján történtek.
Az RMDSZ június 3-ára Marosvásárhelyre újabb tiltakozó nagygyűlést szervez. Ez jó alkalomnak ígérkezik arra is, hogy a magyar szavazókat az urnák előtt történő megjelenés fontosságára ismételten figyelmeztessék.
