Az ENSZ bizottságot küld szombaton Szíriába a humanitárius helyzet felmérésére a demokráciapárti tüntetések véres elfojtása miatt - jelentette be csütörtökön a Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának (OCHA) vezetője, hozzátéve, hogy Damaszkusz lehetővé tette a csoport vizsgálódását. Négy európai ország bejelentette, hogy határozati javaslatot készítenek elő Szíria elleni szankciókról.

Csütörtökön zárt ajtók mögött tanácskozást tartott Szíria ügyében az ENSZ legfőbb szerve, a Biztonsági Tanács (BT), és meghallgatta Navi Pillaynek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és Valerie Amosnak, az OCHA vezetőjének beszámolóját a szíriai helyzet legújabb fejleményeiről.

Amos szerint hivatala biztosítékot kapott Damaszkusztól arra nézve, hogy a bizottság látogatásán bárhova ellátogathat az országban, ezért "azokra a helyekre fog koncentrálni, ahonnét erőszakcselekményekről érkezett jelentés". Hozzátette: nem fogadnák el Damaszkusztól, hogy a bizottság csak egyszer járhasson Szíriában, és mindig ragaszkodni fognak ahhoz, hogy korlátozás nélkül bárhova eljuthassanak.

Navi Pillay emberi jogi főbiztos pedig a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón ugyanazt a megállapítást tette, mint egy aznap Genfben nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentés: emberiség elleni bűncselekményeknek minősülhetnek a szíriai tüntetőkkel szembeni erőszakcselekmények, ezért ezekkel foglalkoznia kell a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). A jelentést egy 13 fős bizottság készítette a világszervezet Emberi Jogi Tanácsa számára, és egyebek között megállapította, hogy március közepétől július közepéig legalább 1900-an haltak meg a zavargásokban Szíriában.

Pillay hozzátette: kevés reményt lát arra, hogy a szíriai ügy az ICC elé kerül.

Diplomaták szerint Kína és Oroszország nem volna hajlandó beleegyezni abba, hogy az ICC-hez utalják Szíria ügyét.

Lynn Pascoe politikai ügyi ENSZ-főbiztos a BT-tanácskozáson azt állította, hogy a halálos áldozatok száma 2000, és közülük 120-an azóta haltak meg, hogy az ENSZ-főtitkári hivatal legutóbb, augusztus 10-én tájékoztatta a BT-t Szíria ügyében.

Nagy-Britannia, Franciaország, Portugália és Németország bejelentette, hogy határozati javaslatot készítenek elő a BT számára Szíria elleni szankciókról.

"A szíriai kormány semmit nem változtatott magatartásán. Sőt, az utóbbi két hétben megsokszorozta akcióinak számát. Úgy gondoljuk, eljött az idő, hogy a BT további lépéseket tegyen" - jelentette ki a brit ENSZ-nagykövet helyettese a többiek nevében is. Az amerikai ENSZ-nagykövet helyettese közölte, hogy országa szintén támogatja a Szíria elleni "újabb intézkedéseket". E nyugati nagykövetek azonban arról nem szóltak, hogy támogatnák-e a szíriai cselekmények megvizsgáltatását az ICC-vel.

Egyelőre nem tudni, hogy Kína és Oroszország mint vétójoggal rendelkező BT-tagok, mit gondolnak egy szankciós határozatról. Moszkva és Peking eddig mindig csak párbeszédet sürgetett Szíriában. Hónapokon át akadályozták, hogy a BT elítélje a tüntetőkkel való véres leszámolást és az egyéb erőszakcselekményeket, mígnem a BT-nek augusztus 3-án sikerült kiadnia egy elítélő közleményt.

Az Egyesült Államok és vele összhangban az Európai Unió a szíriai elnök lemondását követelte csütörtökön, mert meggyőződésük szerint Bassár el-Aszad elvesztette a legitimitását azzal, hogy katonai erőt vet be saját népe ellen. Barack Obama amerikai elnök most először szólította fel távozásra a szíriai vezetőt, egyúttal újabb szankciókat hirdetett meg Szíria ellen.

Erre reagálva Szíria ENSZ-nagykövete, Basár Dzsaafari azzal vádolta meg Washingtont, hogy néhány más BT-tagországgal együtt "diplomáciai és humanitárius háborút" vív Szíria ellen. "Ezek az országok régi számláikat akarják rendezni hazámmal. Ezek az erők semmi mást nem tesznek, mint gyűlölködnek országommal és nemzetemmel szemben" - jelentette ki. Rámutatott, hogy a Szíria ügyében mélyen megosztott BT ismét nem tudott megállapodni semmiben. "Hála istennek, vannak bölcsek is a tanácsban" - tette hozzá.