Az első szöget verhetik Schengen koporsójába
Az EU-tagállamok belügyminiszterei egyetértésre jutottak arról Luxemburgban, hogy rendkívüli körülmények - például a külső határok védelmének súlyos hiányosságai - esetén akár hosszabb időre is vissza lehessen állítani az ellenőrzést a schengeni övezet belső határain, jelentette a Hirado.hu hírportál. A miniszteri határozat kivívta az Európai Bizottság haragját is. Semmiképpen sem felel meg "Schengen szellemének", ha az egyes államok pusztán egy menekültáradatra hivatkozva önhatalmúlag lezárhatják határaikat - füstölgött felháborodottan Cecilia Malmström belügyi EU-biztos.
A schengeni reform körül kirobban vita egyre élesebbé válik. Nemcsak az Európai Parlament, de az Európai Bizottság is azzal fenyegetőzik, hogy az Európai Bírósághoz fordul, mert úgy látja, hogy sérültek a jogai.
Egy évvel ezelőtt még egészen más volt a helyzet. A tagállamok és az EU egyetértett abban, hogy korszerűsíteni kell a schengeni rendszerre vonatkozó szabályokat. Az okot erre a Párizs és Róma között kirobbant vita szolgáltatta, miután az olasz hatóságok minden további nélkül engedélyezték több ezer tunéziai menekült kiutazását Franciaországba. A másik vitát a dán kormány bejelentése váltotta ki arról, hogy ismét bevezeti az állandó vámellenőrzést a szárazföldi határon. Berlin megütközve reagált a lépésre, majd Hans-Peter Friedrich belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Koppenhága döntése olyan "spirálnak lehet a kezdőpontja", amelynek a végén egyik uniós tagállam a másik után ereszti le a sorompókat a határain.
Pontosan ez a nemzeti külön út az, amelyet rég meghaladottnak véltek a schengeni rendszerhez tartozó országok. "Meg kell védenünk Schengent a populista motivációtól, a választási hadjáratok befolyásától és a belpolitikai nyomástól" - figyelmeztetett Malmström. A svéd EU-biztosnak azonban nem sikerült elfogadtatnia azt a javaslatát, hogy EU-n belüli többségi döntéssel állítsák helyre a bizalmat Schengen iránt. Ezzel az akarta elkerülni, hogy "egy tagállam a sajtóból értesüljön arról, hogy a szomszédja felújítja a határellenőrzést".
Vészfékzáradék
Hogyan léphet életbe a belügyminiszterek csütörtöki döntése? A német tárcavezető nem számít a "vészfékzáradék" sűrűsödő alkalmazására. Szerinte ez csak "a legvégső esetben" jöhet majd szóba, ha "minden kötél szakad". Az adatok Friedrichnek adnak igazat: az Európai Bizottság statisztikája szerint egyelőre rendkívül ritka az útlevél-ellenőrzés. A 2011 novemberétől 2012 áprilisáig eltelt fél évben csupán kétszer folyamodtak hozzá: Franciaország a G20-csúcs idején végzett ellenőrzést az Olaszországgal közös határán, Spanyolország pedig az Európai Központi Bank ülése alatt a francián.
A csütörtöki határozat mögött álló Berlinnek és Párizsnak jogi szempontból teljesen igaza van. A lisszaboni szerződés 72. cikke szerint ugyanis "a közrend fenntartásáért és a belbiztonság védelméért" kizárólag az uniós tagállamok a felelősek. Magyarán: a határőrizet nemzeti hatáskörbe tartozik.
Többen azzal érvelnek, hogy a belügyminiszterek határozata a schengeni térség megosztását eredményezheti. Diplomaták máris "lex Görögország" néven emlegetik a Luxembourgban elfogadott vészfékzáradékot. Számos tagállam dühös amiatt, hogy Athén nem őrzi kellő szigorral a görög-török határt, amely egyben az EU külső határa is. Ennek következtében pedig afrikai ás ázsiai menekültek, vízummal nem rendelkező munkanélküliek vagy embercsempészek akadálytalanul juthatnak el Németországba, Skandináviába, a Benelux államokba. A belügyminiszterek döntése értelmében más EU-tagállamok a jövőben akár két éven át is ellenőrzést végezhetnek Görögországgal közös határukon. Egyesek szerint ez egyenértékű azzal, hogy Görögországot erre az időre kizárják a schengeni övezetből.
Uniós öröklési rendelet
Az uniós országok igazságügy-miniszterei pénteken elfogadták az európai öröklési rendeletet. A Luxembourgban tartott tanácskozáson Magyarországot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter képviselte. A rendelet egységes szabályokat teremt az öröklési jogi eljárásokkal kapcsolatos joghatóság és az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok terén, valamint lehetővé teszi az öröklési ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését, az öröklési jogviszonyokat érintő közokiratok tagállamok közötti szabad forgalmát. Bevezetnek egy új európai jogintézményt, az európai öröklési bizonyítványt, amely valamennyi tagállamban egységes jogi hatásokat fejthet ki. Az Európai Unióban 12,3 millióan élnek a hazájukon kívül, más tagállamban, és évente 450 ezer „határon átnyúló” öröklési ügy keletkezik. A 27 tagállam eltérő jogszabályai eddig nagyon bonyolulttá tették az öröklési ügyek intézését olyan esetekben, amikor az elhunyt valamely más tagállamban hagyott hátra vagyont.
