„Mindent megteszünk azért, hogy Ukrajna erősebbé váljon, hogy a lakói évről évre jobban éljenek, és hogy az ország versenyképes legyen" - szögezte le az államfő. Arra a kérdésre, mikor áll készen Ukrajna a társulási megállapodás megkötésére, Janukovics azt válaszolta, hogy szeretné, ha ez az idő mihamarabb eljönne. Hangsúlyozta, hogy minden állami döntésnek - beleértve a külpolitikaiakat is - Ukrajna nemzeti érdekein kell alapulnia.

Megjegyezte, hogy 2010-ben az unió 610 millió eurót ajánlott fel Ukrajnának mint technikai segítséget. Ennek fejében feltételül szabta viszont, hogy Kijev írja alá a hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). „Három éven át ezt a cukorkát ajánlották fel nekünk szép csomagolásban. Nem akarok durva lenni, de nem kellene bennünket így megalázniuk. Komoly, európai ország vagyunk" - hangoztatta Janukovics. Hozzátette, hogy az IMF-fel nem sikerült Ukrajnának megállapodnia. Szerint hiába tárgyalt személyesen ő maga felső szinteken az IMF-fel hazájában és az Egyesült Államokban egyaránt, a valutaalaptól elutasítást kapott Ukrajna.

Az országban zajló EU-párti tüntetésekről szólva Janukovics kijelentette, hogy "tapssal üdvözli azokat", akik utcára vonultak Ukrajna európai integrációjáért. Azt ellenzi, hogy a demonstrációkat politikai célokra használnák a 2015-ös elnökválasztások kampányban. A tüntetők és a rohamrendőrök összecsapásaival kapcsolatosan leszögezte, hogy a rendvédelmi szerveknek a tömegmegmozdulásokon a rendet kell biztosítaniuk, és ők ezt a feladatukat teljesítik. Az interjú közben az elnök megerősítette, hogy el akar menni Vilniusba, az EU november 28-29-i keleti partnerségi csúcsértekezletére.

Kedden az ügyben megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki azt mondta, az EU és Ukrajna közötti társulási szerződés és a párhuamosan aláírandó szabadkereskedelmi egyezmény „nagy veszélyt” jelent Oroszországra nézve, ugyanis utána az orodz piacot mindenféle korlátozás vámkötelezettség nélkül eláraszthatnák az EU-ból származó áruk. Ezt Putyin szerint főleg az orosz mezőgazdaság, az autó- és a repülőgépipar szenvedné meg. „Nem állunk készen arra, hogy kaput nyissunk az európai termékek előtt” – jelezte a politikus. Azután, hogy az ukrán parlamentben a múlt héten elbukott a társulási szerződés feltételéül szabott Timosenko-törvénycsomag, Brüsszel nyomásgyakorlással és zsarolással vádolta meg a Kremlt. Erre utalva Putyin azt mondta, az EU kerülje az „éles szavakat” a helyzettel kapcsolatban. Megoldásként hármas találkozót javasolt Kijev, Moszkva és Brüsszel részvételével, de jelezte, hogy a kérdésről 17 éve folyik a vita, és az EU és Moszkva még mindig távol áll egymástól ebben a kérdésben.

Putyin Olaszországban, Enrico Letta minisztereelnökkel az oldalán beszélt minderről. Az olasz-orosz kormányközi találkozón közel harminc kereskedelmi, ipari, kulturális és idegenforgalmi egyezményt írtak alá. Bejelentették, hogy 2014 az olasz-orosz idegenforgalom éve lesz, Letta pedig azt mondta, a 2014-es olasz EU-elnökség teret kíván adni az unió és Oroszország közötti párbeszéd elmélyítésének, az alapvető jogok témáját is figyelembe véve. Az olasz kormányfő hibának nevezte azt, hogy Ukrajnában alternatívaként jelentkezett az EU és az Oroszország közötti választás.