Mi lesz Líbiában Kadhafi után?
– Remélem élve kapjuk el Kadhafit, hogy bíróság elé állíthassuk. Tisztességes eljárást biztosítunk neki, bár fogalmam sincs, hogyan fogja megvédeni magát a líbiai nép és a világ ellen elkövetett bűneivel szemben – mondta hétfőn Musztafa Abdul Dzsalil, a bengázi székhelyű Átmeneti Nemzeti Tanács elnöke, aki óvta az önbíráskodástól az örömittas felkelőket. Dzsalil több mint harminc éve bíró, tudja, miről beszél. Amennyiben sikerül a Tanács nemzeti elfogadottságát megerősíteni, feltehetően az 58 éves Dzsalil lesz a líbiai átalakulás kulcsfigurája.
Dzsalil a keleti országrészben született, s Líbiában tanult jogot. Ügyész, majd bíró lett, s a Wall Street Journal portréja szerint minden döntésével szembement a Kadhafi-rezsim akaratával. Nyugati nagyhatalmak is elismerték a líbiai büntetőjog megreformálására tett kísérleteit. Amikor Kadhafi fia, és kiszemelt utóda, Szaif Al-Iszlam a Nyugat jóindulatának elnyerése érdekében magára öltötte a reformer szerepét, Dzsalilt meghívták a kormányba, amelyben 2007-től igazságügyminiszterként szolgált. De nem félt kenyéradójától: 2010 januárjában nyilvánosan lemondott, mert „képtelen volt feloldani az igazságszolgáltatást érintő nehézségeket”, s példaként hozta fel, hogy háromszáz politikai fogoly még mindig a börtönökben sínylődik, noha felmentő ítéletük van. Kadhafi nem fogadta el a lemondását, állítólag a saját feltételei alapján akarta kirúgni. A forradalom azonban közbeszólt: a február 17-i felkelés hírére az Ezredes Bengáziba küldte Dzsalilt, aki nemhogy rendet tett volna, inkább ott maradt és átállt.
Február végén az ő vezetésével alakul meg főleg ügyvédek részvételével a több mint 30 fős Átmeneti Tanács, a „forradalom politikai arca”, melynek később végrehajtó bizottsága is lesz, tucatnyi részvevővel. A felkelők által elfoglalt területeken helyi tanácsokat is létrehoztak, de ezek nem mindig tudták érvényesíteni akaratukat a bengázi Tanácsban. Ennek összeállításával a Wall Street Journal szerint azt is jelezték: nyugatbarát, a nyugati fővárosokban ismert embereket neveznek ki.
Kattintson a képre, galéria nyílik!
Amerikában járt egyetemre a tulajdonképpeni miniszterelnök (a végrehajtó bizottság feje) is: Mahmud Dzsibril az elmúlt hónapokban járta a világ fővárosait, hogy támogatást szerezzen a líbiai felkelésnek. A felkelők tanácsát több mint harmincöt ország ismeri le, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is, tegnap pedig Egyiptom tett erről szóló bejelentést. Kelet-Európából Albánia, Bulgária, Lengyelország, Lettország, Montenegró, Szlovénia, és Horvátország ismerte el a Tanácsot, Csehország pedig felvette velük a kapcsolatot. Lapunk érdeklődésére Tóth József, a külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője elmondta: hazánk is felvette a kapcsolatot a tanáccsal, sőt, hivatalos összekötőnk is van. (A magyar nagykövetség az európai uniós tagállamok közül egyedüliként működik Tripoliban, a felkelők elismerésével valószínűleg az ő biztonságukat nem akarták eddig kockára tenni. ) A Tanács deklarált célja egy szabad és demokratikus társadalom építése, a szabad, modern és egységes Líbia létrehozása.
Ehhez hogyan kezdenek hozzá? Elvileg Kadhafi bukása után két nappal alakul meg az átmeneti kormány, majd rá két hétre elkezdik fogalmazni az új alkotmányt. Ha a kidolgozott szöveget elfogadja a nép, négy hónap múlva törvényhozási, majd két hónap múlva elnökválasztást tartanak a France24 hírtelevízió információi alapján.
Az egység különösen fontos. A 41 év diktatúra alatt nem alakult ki ellenzéki elit, s a Tanácsban állítólag nagy a feszültség az „átállt” tisztségviselők és a hagyományos ellenzékiek, illetve a keleti és nyugati líbiaiak között. Valószínűleg inkább a sikerek közé kell sorolni, hogy csak egyetlen rejtélyes eset ejtett foltot a Tanács megítélésén. Július végén ismeretlenek megölték a felkelők katonai vezetőjét, a korábban Kadhafi -párti belügyminiszter Abdel Fattah Juneszt, amikor a tábornokot épp visszahívták Bengáziba, mert felmerült, hogy súg a rezsimhez lojális erőknek. A Tanács szerint Kadhafisták ölték meg, mások szerint az átmeneti vezetéshez lazán köthető fegyveresek. Az ügy miatt szélnek eresztették a Tanács végrehajtó bizottságát.
Az új líbiai vezetésnek arra is volt gondja, hogy létrehozza az új, felkelők által irányított olajcéget. Az AGOCO információs menedzserének hétfőn nyilatkozata feltehetően idegessé tette Moszkvát, Pekinget és Brasiliát. Abdeldzsalil Majuf közölte: szívesen látnak európai cégeket, de „politikai ügyeik” lehetnek Oroszországgal, Kínával és Brazíliával. Utóbbi országok ugyanis nem támogatták az ENSZ Biztonsági Tanácsában a NATO közbelépésére feljogosító határozatot. Az Afrika legnagyobb olajtartalékaival rendelkező országban egyébként az európaiak mellett egy új szereplő is megjelent az olajpiacon: Katar, amely már a felkelőktől vásárolt olajat.
