Lapunk érdeklődésére Ales Pistora szóvivő elmondta, hogy elsősorban a Mihulka-lőportornyot és a Mindenszentek templomát szeretnék ismét tulajdonba venni, továbbá több ingatlant is. Jirí Rusnok technokrata kormánya nem óhajt eleget tenni ennek a kérésnek, ezért gyorsított eljárásban olyan törvénymódosítást nyújtott be a szenátusba, amely a Hradzsin területén levő összes ingatlant kivonná a kárpótlás alól.

Megkeresésünkre Jakub Stadler, a cseh kabinet szóvivője kifejtette: biztonsági és műemlékvédelmi okok miatt nem lenne helyénvaló, ha több tulajdonosa lenne a Hradzsinnak. Így folytatta: - Tavaly Václav Klaus akkori cseh elnök és Dominik Duka bíboros  tizennyolc évig
tartó, a tulajdonjogot vitató pereskedés után olyan kompromisszumos megállapodást kötött, hogy a Hradzsin és az ország egyik legszebb
műemléke, a Szent Vítus székesegyház az állam és a cseh római katolikus egyház közös gondnoksága alá kerül. Ezután további jogvitának helye nincs - hangoztatta a szóvivő. Pistora szerint viszont csupán arról született egyezség, hogy a dóm tulajdonjogával kapcsolatos vitát zárják le. - Ugyanakkor a kárpótlási törvény alapján kérjük vissza a prágai vár területén a kommunista rezsim idején elkobzott tulajdonainkat -- nyilatkozta lapunknak.

A felsőházban a cseh szocdemek (CSSD) kényelmes többséggel rendelkeznek, ám a tervezetet majd a jövő hét végi előrehozott
választásokat követően újonnan alakult alsóháznak is jóvá kell hagynia. Milos Zeman államfő minden bizonnyal aláírná a mindkét házban megszavazott  módosítást - vélik a cseh szakértők.

Több mint két évtizedes alkudozás után Petr Necas jobbközép kormánya tavaly novemberben a baloldali ellenzékiek heves tiltakozása ellenére, minimális többséggel elfogadta az egyházak kárpótlásáról rendelkező jogszabályt. Ennek alapján alapján az érintettek 134 milliárd korona (hozzávetőleg 1400 milliárd forint) kárpótlásra jogosultak, amelynek csaknem nyolcvan százalékát a római katolikus egyház kaphatja meg. Ebből 75 milliárd korona értékű épületet, továbbá szántót, erdőt és tavakat kapnak vissza. További, ugyancsak elkobzott vagyon fejében – amelynek a visszaszolgáltatása nem lehetséges – tizenhét éven át az inflációtól függően, évente kétmilliárd korona körüli összeget utal  a cseh állam. Ezalatt mintegy ötezer pap, illetve lelkész még a költségvetésből kapja a fizetését, de évről évre öt százalékkal kevesebbet. 2030-tól a cseh állam már nem fogja támogatni az egyházakat.

Dominik Duka az elmúlt hónapban a cseh köztévében kijelentette, hogy a vártnál jóval lasabban halad a cseh egyházak kárpótlása. Felszólította Rusnokot, hogy a prágai  állami hivatalnokok különböző adminisztratív jellegű gáncsoskodással ne akadályozzák a törvényben megszabott jogaik érvényesítését. Rámutatott arra is, hogy tizenhét cseh történelmi egyház, illetve a különböző rendek elöljárói  az év elejétől már több mint tizenötezer kérvényt nyújtottak be, amelyek közül augusztus végéig mindössze hetet bíráltak el kedvezően. Több százat visszaküldtek, mert a hivatalok nem találták elegendőnek a mellékelt dokumentumokat.