Az egyetem, amelyre senki sem méltó
Összesen száz jelentkező sem volt, aki az angol és a matematika felvételi teszt közül legalább az egyiket sikeresen írta volna meg. A többiről pedig annyit mondott az egyetem illetékese a BBC-nek, hogy egyrészt nem tanultak eleget, másrészt az angol nyelv elemi szabályaival sem voltak tisztában.
Mivel a Libériai Egyetemet az állam tartja fönn, rögtön megszólalt az oktatási miniszter is. Etmonia David-Tarpeh elismerte, hogy sok baj van az iskolarendszerrel, de kétségét fejezte ki, hogy tényleg egyetlen felvételiző se ütötte volna meg az egyetem által megkövetelt szintet. Mint mondta, személyesen is ismer nem egy felvételizőt és az iskoláikat. Utóbbiak nem adnak jobb jegyeket a megérdemeltnél, úgyhogy szeretné megvizsgálni a diákok vizsgaeredményeit. – Ez olyan volt, mint egy tömeggyilkosság – minősítette az egyetem eljárását, márpedig Libériában elég sokat tudnak a tömeggyilkosságról. Az egyetem azonban, ahová eddig évi két-háromezer diákot vettek fel, kitart eredeti álláspontja mellett, és nem hagyja, hogy „érzelmi alapon” befolyásolják. – A háborúnak tíz éve vége. Végre magunk mögött kell hagynunk és realistáknak lennünk – nyilatkozta a tanintézmény szóvivője.
Amire célzott, az a négymillió lakosú nyugat-afrikai ország nemzeti tragédiája: a 90-es évek elején kitört polgárháború, amely miatt a Libériai Egyetem sem tudott folyamatosan működni. 1989 és 1996 között például egyetlen diplomát sem adtak ki, és az ország egész oktatási rendszere szétesett. Mivel az 1847-ben létrejött államot az Amerikából visszatelepített, illetve önként visszatelepült volt rabszolgák alapították, az Egyesült Államok különös figyelemmel kíséri az eseményeket. A XIX. század második felében a Libériai Egyetemet is amerikai mintára, amerikai pénzből húzták föl, és a polgárháború utáni újjáépítéshez is hozzájárultak. Az egyetem jogi iskolájának épületét például hat éve az Amerikai Ügyvédi Kamara adományából renoválták.
A Libériai Egyetemnek 18 ezer hallgatója van (vagyis csak volt, hiszen a végzősök helyére az idén nem érkeznek gólyák). A hat egyetemi karhoz doktori programok, illetve az amerikai rendszer szerint posztgraduális képzésnek számító jogi, orvosi és gyógyszerészeti iskolák járulnak. Nyugat-Afrika egyik legrégebbi felsőoktatási intézményéről van szó, társadalmi presztízsét jelzi, hogy első rektora az ország legelső köztársasági elnöke, Joseph Jenkins Roberts volt.
A mostani felvételi eredmény, amely a maga nemében negatív világcsúcs, újra az oktatásügyre irányítja a figyelmet. A drámai helyzetben lévő általános- és középiskolákban alulfizetett tanárok küzdenek a kilátástalan, akár 85 százalékos munkanélküliség miatt teljesen motiválatlan diákokkal. Az ország négyötöde a szegénységi szint alatt él, a nők továbbra is átlagosan öt gyermeknek adnak életet. Elvben mindenki tudja, hogy innen csak az oktatásügy modernizálásával lehetne feljebb lépni, ám ez még várat magára. Az egyetem jelmondata egyébként Lux in tenebris, azaz Fény a sötétségben.
