Augusztus 15-én az azeri igazságügyi tárca levélben tájékoztatta Budapestet, hogy milyen jogi eljárásokat foganatosítana Safarov kiadatása esetére (ebben szó esik arról, hogy nem fogják feltételesen szabadlábra bocsátani –a szerz. megj.), majd a magyar fél az 1983-as, az elítéltek átadásáról szóló európai egyezmény és a nemzetközi jog normái alapján kiadta Safarovot Azerbajdzsánnak – emlékeztetett a diplomata. 

Ezt követően az azerbajdzsáni elnök – alkotmányos jogainak megfelelően – amnesztiában részesítette a férfit. A hatályos azeri törvények szerint ugyanis az elnök az életfogytiglani szabadságvesztést maximum 25 évig terjedő börtönbüntetésre változtathatja. Ez lehet hat hónap, vagy akár 24,5 év. Safarov esetében a Magyarországon letöltött 8,5 évet elegendő büntetésnek tartották, és így kegyelemben részesítették. Ha további bűncselekményt nem követ el, akkor nem lehet emiatt még egyszer elítélni és börtönbe vetni, vagyis bizonyosan szabadlábon marad – tette hozzá a nagykövet.

Vilayat Quliyev nem kívánta kommentálni azt a hírt, hogy a korábbi magyar miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet többször is megkeresték volna az azeriek, de ő mindannyiszor nemet mondott Safarov kiadására. Elmondása szerint erről nincs információja, lévén csak 2010-től áll a budapesti képviselet élén. Korábban – 1999 és 2004 között –Azerbajdzsán külügyminisztere volt.

A diplomata emlékeztetett rá: a két ország közti kölcsönös bizalom fontos szerepet játszott az ügy elrendezésében. Személyesen úgy gondolja, hogy a magyar állampolgároknak is előnyös ez a döntés, mert nem kell a saját adóforintjaikból finanszírozniuk egy külföldi állampolgár börtönben tartását.

Minden arra vonatkozó híresztelést, hogy az azeriek magyar államkötvényeket vásárolnának, nonszensznek minősített. Ugyanakkor hozzátette: a magyar hatóságok kedvessége és humanizmusa, amit az elítélt azeri állampolgárral szemben mutattak, minden területen fel fogja lendíteni a két ország és a két nép kapcsolatát.