Az atomenergia a múlt, üzeni Harms
Ami a leginkább zavarja, az a kettős beszéd. Az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másként beszél Brüsszelben és Budapesten. Felháborítja, hogy a kormányfő Brüsszelt Moszkvához hasonlítja, s ezzel a magyarokat az Európai Unió ellen hecceli. – Amikor a jelenlegi magyarországi helyzetet, a médiatörvényt vagy az alkotmányozást bíráljuk, nem ellenségként, hanem a demokrácia barátaiként tesszük – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Rebecca Harms, az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának társelnöke.
Az ötvenhat éves német politikus közép-európai körútja során járt hazánkban. Részt vett a Közép-európai Egyetemen (CEU) a magyarországi médiaszabadságról tartott fórumon, ellátogatott Paksra, s meghallgatta az atomerőmű felújításáról-bővítéséről adott tájékoztatót. A 2004 óta EP-képviselő Harms lapunknak azt hangoztatta, hogy európai perspektívából nem csak a magyar médiatörvény problematikus: a tudósítások „gleichstaltolását” hozó bulgáriai médiakoncentráció vagy Olaszországban a média és a politikai hatalom összefonódása szintén aggasztó jelenség.
A magyar médiatörvény kapcsán egyik konkrét kifogása az volt, hogy magyarságellenes megnyilvánulásért újságírókat is felelősségre lehet vonni. – Ez elfogadhatatlan, a médiának a vélemények sokszínűségét kell megmutatnia, szóhoz juttatva a kritikus kisebbséget is. A médiatörvénnyel a magyar kormány a maga kedvére alakíthatja a tudósításokat – hangoztatta. Az alkotmányozás kapcsán pedig azt tette szóvá, hogy az nem a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával, hanem egyetlen politikai erő akarata alapján történt.
A kérdésre, hogy a magyarországi helyzet kikényszeríthet-e szankciókat, Harms azzal felelt: annak örülne, ha nem fajulna idáig az ügy. De az sem mehet tovább, hogy a tagállamok tudatosan megsértik az európai demokratikus alapértékeket. Azt a cinikus viccet hozta fel, ha az Európai Unió ma be akarna lépni az EU-ba, akkor a csatlakozási kérelmét vissza kellene utasítani – több tagállamban tiporják lábbal a demokratikus jogokat. Ám a bírálatokkal nem a büntetés a céljuk. Ellenkezőleg, szeretnének minél több magyart megnyerni az európai demokratikus alapértékek mellett. Persze a jólét sem elhanyagolható „motiváló tényező”. Európának többet kell tennie azért, hogy Magyarországon ne nyíljon végzetesen szét a gazdagokat és a szegényeket elválasztó szakadék, ne növekedjenek a nyugat és kelet közötti különbségek.
A paksi atomerőmű kapcsán Harms elgondolkodtatónak nevezte, hogy még mindig tart a 2003-as üzemzavar következményeinek felszámolása. Szerinte ez is mutatja a tíz évvel ezelőtti eset súlyosságát. Problematikusnak látja, hogy Magyarország nem rendelkezik a használt nukleáris fűtőelemek feldolgozásához, raktározásához szükséges infrastruktúrával. – Az atomszemetet nem lehet az idők végtelenségéig Oroszországba exportálni – mondta a zöldpárti politikus, akinek élete összefonódott az atomenergia elleni harccal. Szűkebb hazájában, Alsó-Szászországban a kezdetektől, 1977-től kivette a részét a gorlebeni atomhulladék-tároló elleni tiltakozó élőláncokban és ülősztrájkokban.
Arra a felvetésre, hogy a visegrádi négyek – ahogy azt az októberi budapesti kormányfői csúcs is megmutatta – „atomfrontot” alkotva, elkötelezettek a nukleáris erőművek mellett, Harms lakonikusan úgy reagált: az atomenergia a múlt. Európában 1986, a csernobili katasztrófa óta nem épült új erőmű. Ugyan terveznek újakat, de ezek elképesztően drága beruházások. Nagy-Britanniában, ha tényleg megépítik, azért lesz új atomerőmű, mert a francia-kínai ajánlatot rengeteg állami szubvencióval stafírozzák ki, s ráadásul 35 évre előre szabnák meg a villamosenergia-árakat.
Harms szerint Kelet-Közép-Európában is meg fogják érteni, az ökológiai szempontokra épülő politika nem tehertétel, hanem innovációban és munkahelyteremtésben is lehetőség az ipar számára. Aki ezt nem ismeri fel, s nem kapcsol át, azzal kell szembenéznie, hogy nemzetközi versenyképességben is lemarad.
Arra, hogy a magyar közvéleményt a fukusimai tragédia után sem izgatja a paksi atomerőmű, egy esetleges dunai vízerőmű viszont élénk társadalmi tiltakozást váltana ki, Harms úgy reagált: ha Magyarországon nyíltan lehetne például a televízióban vitatkozni az atomenergiáról, akkor a magyarok megértenék, Pakson miért következhetne be súlyos baleset. S milyen kockázatokkal jár az atomenergiához való ragaszkodás.
A német zöldek választási eredményéről azt mondta: a kampányban sok hibát követtek el, szeptember végén ezért kaptak csak nyolc százalékot a remélt két számjegyű eredménnyel szemben. A párt ereje és társadalmi befolyása azonban szerinte változatlan, figyelemre méltónak nevezte, hogy több tartományban ők irányítják az agrártárcát. Elismerte, hogy megosztottak: választóik fele Angela Merkelt koalíciós partnerként is elfogadná, a másik fele viszont tart a CDU elnökétől, mint a tűztől. Harms örült volna a zöldek és a kereszténydemokraták koalíciós tárgyalásainak. Így egyértelműen kiderülhetett volna, mire mond igent, és mire nemet az ökológiai párt.
