Az amerikai szenátus ratifikálta az új START-szerződést

Noha az egyezmény nem csökkenti drasztikusan a fegyverzetmaximumot, Barack Obama elnök mégis jelentős külpolitikai sikerként könyvelhet el.

Az Egyesült Államok szenátusa szerdán 71:26 arányban jóváhagyta az Oroszországgal a nukleáris hadászati fegyverek csökkentéséről megkötött új START szerződést.

Az amerikai szenátus ratifikálta az új START-szerződést
US Secretary of State Hillary Clinton walks past the exit to the Senate floor after the Senate ratified the START nuclear arms reduction treaty at the US Capitol in Washington, December 22, 2010. REUTERS/Jonathan Ernst (UNITED STATES - Tags: POLITICS MILITARY)

Az egyezmény értelmében az amerikai és az orosz hadászati nukleáris arzenál robbanótölteteinek száma 1550-re, a hordozóeszközök száma pedig 700-ra csökken a jóváhagyás után. (Oroszország meg nem ratifikálta a szerződést.) Az új START életbe lépése nyomán újrakezdődhet a két fél katonai nukleáris létesítményeinek kölcsönös ellenőrzése, ami az előző szerződés múlt decemberi lejárta után abbamaradt.

Barack Obama amerikai elnök nem sokkal a szenátusi szavazás után a világhoz szóló erőteljes üzenetnek minősítette az új START jóváhagyását, amely egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a felek megbízzanak egymásban, de ellenőrizzék is egymást. Obama az új START elfogadása mellett méltatta az adóügyekben megkötött a republikánusokkal megkötött kompromisszumot és a homoszexuálisok katonai szolgálattól való eltiltásának eltörlését. Az elnök a kétpárti haladás évszakának nevezte a novemberi választások után eltelt időszakot és  köszönetet mondott a kifutó mandátumú kongresszusnak a „béna kacsa" időszakban elvégzett munkájáért.

A szerződés elfogadásához kétharmados többségre, vagyis legkevesebb 67 szavazatra lett volna szükség a 100 tagú szenátusban. A 71 leadott támogató szavazat azt jelzi, hogy az 56 demokrata és két független honatya mellett 13 republikánus szakított a szenátusi csoport két vezetőjének elutasító álláspontjával és szavazott igennel az egyezményre.

Az új START egyezményt áprilisban, Prágában írta alá Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök. A George W. Bush és Vlagyimir Putyin előző elnökök által 2002-ben, Moszkvában szignált korábbi megállapodás értelmében a feleknek 2012-ig 2200-ra kell csökkenteniük hadászati nukleáris robbanótölteteik számát. Az idősebbik Bush elnök és a Borisz Jelcin orosz államfő által aláírt eredeti START (Strategic Arms Reduction Treaty, Szerződés a Hadászati Fegyverek Csökkentéséről) értelmében az amerikai, valamint az orosz hordozóeszközök számát 2009 végére 1600-ra kellett csökkenteni.

Az Egyesült Államok jelenleg 1950 stratégiai robbanótöltettel rendelkezik, 798 hordozóeszközre szerelve az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint. A New York Times úgy értesült, hogy Oroszországnak 2540 hadrendbe állított robbanófeje és 574 hadászati hordozóeszköze van. Noha az egyezmény nem csökkenti drasztikusan a fegyverzetmaximumot, Barack Obama mégis jelentős külpolitikai sikerként könyvelheti el az új START ratifikációját. Az egyezmény nyomán ugyanis stabilizálódhatnak a jelenlegi elnök hivatalba lépése óta sokat javult amerikai-orosz kapcsolatok, s washingtoni várakozások szerint Moszkva nagyobb hajlandóságot mutathat a Teheránnal szembeni közös fellépésre.

Az új START megállapodás ugyanakkor megnyitja az utat egy sokkal nehezebb feladat, a többi atomhatalomnak a nukleáris leszerelésbe való bevonása előtt, amelynek végcélját Obama - számos elemző szerint naiv módon - a nukleáris fegyverek teljes kiiktatásában nevezte meg.

Washington Moszkvával a kétoldalú leszerelési tárgyalásokon következő lépésként a taktikai nukleáris fegyverek kérdésében kíván majd megállapodni, a szenátussal pedig a nukleáris kísérletek teljes tilalmát kívánja jóváhagyatni. Szakértők szerint ennek a két célkitűzésnek az elérése is nagyobb kihívást jelent majd, mint amilyen az új START nyélbe ütése volt.

Moszkva nem siet

Moszkva üdvözli a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START-szerződés amerikai szenátus általi ratifikálását - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva szerdán este Moszkvában. A szerződés nem csupán elősegíti az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok biztonságának megszilárdulását, hanem kedvező hatással lesz a nemzetközi stabilitás és biztonság egészére - mondta. Hozzátette azonban, hogy az amerikai szenátus által elfogadott vonatkozó határozat bonyolult, sokrétű dokumentum, amely elmélyült tanulmányozást követel, s mivel a jelek szerint a szerződés szövege az utóbbi időben bizonyos fejlődésen ment át, ezért az orosz parlament felsőházának bizonyos időre lesz szüksége a ratifikáláshoz.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.