Az indoklás szerint az alaptörvénybe ütközött, mert sértette a választási esélyegyenlőséget. A német alkotmánybíróság elnöke szerint az esélyegyenlőséggel szemben egyetlen fontos érvet lehet felvonultatni, ez pedig a parlament működőképességének fenntartása. Ha ugyanis túl sok kis párt kerül be a törvényhozásba, akkor az nehezítheti, sőt, ellehetetlenítheti a döntéshozást és a felelős kormányzást. Ám a német taláros testület szerint az EP-t egyelőre korai lenne a Bundestaghoz hasonlítani, itt a stabil többség nem olyan fontos. A parlamenti küszöb a német parlamenti választásokon továbbra is megmarad.

A döntésnek különösen a szélsőjobboldali NPD örülhet, amely így nem az esélytelenek nyugalmával indul a májusi szavazáson. Az anyagi gondokkal küzdő  párt számára fontos, hogy a számítások szerint már egy százalékos támogatással is lehet palamenti mandátumot szerezni - és ekkor jogosultak költségvetési támogatásra is.

A parlamenti küszöb eltörlését 19 kis párt (köztük a Kalózok, a Szabad Választók vagy épp az NPD) és ezer magánszemély nyújtotta be,  arra hivatkozva, hogy a német választási rendszer őket hátrányos helyzetbe hozza, senki sem akarja egy olyan szervezetre adni a voksát, amelyről sejthető, hogy nem ugorja meg a parlamenti küszöböt. A német alkotmánybíróság egyébként 2011-ben már alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti küszöböt az EP-választásokon, tavaly az öt százalékot háromra csökkentette, és most pedig ezt is eltörölte.

A német alkotmánybírák  döntése a magyar választási rendszerre természetesen nincs hatással, bár – igaz, nem teljesen megalapozottan – sokan és sokszor hivatkoztak rá, hogy nálunk 1989-ben a német modellt vették át, beleértve az akkor négy, később öt százalékosra emelt parlamenti küszöböt. Akkor ennek még volt jelentősége, mert a hat parlamenti párt mellett volt három olyan szerveződés is, amely három százalék feletti, két másik pedig két százalékhoz közeli szavazatarányt ért el. Ha küszöb híján mindannyian bekerülnek az országgyűlésbe, 11 frakció alakulhat, és a kicsik – amelyek együttesen a voksok csaknem 14 százalékát szerezték meg – akár a kormányalakításba is beleszólhattak volna.

Mára azonban a parlamenti küszöb gyakorlatilag értelmét veszítette – állítja László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Egyre kevesebb párt állított ugyanis országos listát – ami a mandátumszerzés feltétele –, ráadásul a választók felismerték, hogy a kevésbé esélyes szerveződésekre leadott szavazatok elvesznek. Emiatt 1994-ben és 1998-ban már csak két, 2002-ben három olyan párt volt, amely értékelhető, legalább két-három százalék körüli eredményt ért el. Igaz, ha 2002-ben a MIÉP 4,3 százalékkal, a Centrum 3,9 százalékkal és a Munkáspárt 2,1 százalékkal parlamenti erővé válik, biztosan más lett volna a kormány összetétele.

Azóta viszont a kisebb pártok szinte esélytelenül indulnak a választásokon: 2006-ban a MIÉP, 2010-ben pedig az MDF ért el olyan eredményt – több mint két százalékot –, ami parlamenti küszöb híján az országos listáról néhány mandátumot eredményezett volna. A kabinet alakításába azonban már nem szólhattak volna bele.

László kérdésünkre hangsúlyozta: bizonyos, hogy az ötszázalékos küszöb eltörlése az európai parlamenti választáson semmilyen következménnyel nem járna. Annak a pártnak ugyanis, amely a Magyarországnak jutó 21 mandátumból legalább egyet meg kíván szerezi, el kell érnie ezt a szavazatarányt.

Az országgyűlési választás esetében is hasonló a helyzet. A kicsik nagy valószínűséggel csak az országos listáról kerülhetnének be a parlamentbe, ehhez pedig a jelenlegi szabályok szerint a két-három százalék is kevés lenne. Ilyen támogatottságra a szakértő szerint ma az ismeretlen szerveződések egyike sem számíthat.