Az ALBA a sucrét tervezi a dollár helyett
A feliratból következik a helyszín, a házigazda Evo Morales bolíviai elnök a cochabambai kokacserje-tenyésztők szervezetének volt korábban vezetője. Az eredetileg 2005-ben Venezuela és Kuba együttműködésével életrehívott ALBA-hoz - amely a Washington szorgalmazta amerikai szabadkereskedelmi övezettel szemben jött létre - menetközben csatlakozott Bolívia, Nicaragua, Ecuador, Honduras és három kisebb karibi államocska, Dominica, Antigua és Barbuda, valamint Saint Vincent és Grenadines szigete. Ez utóbbi miniszterelnöke, Ralph Gonsalves nagy tapsot kapott, amikor kilátásba helyezte, hogy a sziget kinyilvánítja függetlenségét a brit koronától.
A CNN hírmonopoliumával Latin-Amerikában vetélkedni kívánó caracasi központú Telesur szombaton tíz órás élő adásban közvetítette a csúcs dokumentumainak elfogadását, majd az állami vezetők és a térségbeli társadalmi mozgalmak közös szabadtéri rendezvényét, mintegy 35 ezer fős részvétellel, ami kampány-alkalmat is kínált a decemberi elnökválasztásra készülő Evo Moralesnek. Az antiimperialista hangvételű, a szocializmus építésére buzdító beszédek mellett kitűnő latin-amerikai népzenét produkáló együttesek léptek fel.
Az államfői csúcsnak is volt "latinos" mozzanata. Daniel Ortega nicaraguai elnök késését szombaton a szervezéssel, az időpont váratlan megváltoztatásával indokolta. Jellemző, hogy az ecuadori Rafael Correa, aki viszont csütörtökön érkezett, a zárónapról már hiányzott. (Egyébként Raúl Castro váratlanul távolt maradt a csúcstól, első helyettese, a 79 éves Machado Ventura képviselte Kubát.) Hugo Chávez pedig azt kifogásolta, hogy a szerinte talán legfontosabb, a szociális helyzettel foglalkozó jelentést az illetékesek nem készítették elő. Igaz, így is egy tucat dokumentumot fogadtak el.
Amint várható volt, felhívást intéztek az alkotmányos rend helyreállítására Hondurasban, ahol június vége óta puccsista kormányzat van hatalmon, amely a nemzetközi közvetítés ellenére sem hajlandó visszahelyezni az elnöki posztra az erőszakkal eltávolított Manuel Zelayát. Szerintük a külvilágnak nem szabad elfogadnia a november végére tervezett hondurasi választások legitimitását, ha előtte Zelaya nem térhet vissza az elnöki székbe. Evo Morales szerint, ha Barack Obama meg akarná szolgálni a Nobel-békedíjat, határozottan fel kell lépnie a hondurasi puccsisták ellen, illetve eltörölnie a Kubát majd félévszázada sújtó gazdasági blokádot. Az ALBA-vezetők ugyancsak kifogásolták, hogy az Egyesült Államok hét támaszpont használatára kap jogot Kolumbiában, ami szerintük az egész térség biztonságát veszélyezteti.
A csúcson megállapodtak jövő évtől a sucre létrehozásáról, amely lenne hivatott alternatívát kínálni a dollárral szemben egymás közti kereskedelmi és fizetési elszámolásaikban. Emellé tervezik az ALBA Tartalék Alapjának (az IMF példájára) a felállítását, amely segítené a szegénység elleni harc fejlesztési projektjeit. Hugo Chávez ennek kapcsán közölte, hogy Venezuela valutatartaléka a vártnál magasabb, 38 milliárd dollár, ebből tud hozzájárulni az alap képzéséhez, elismerve ugyanakkor, hogy számos tagországnak - Nicaraguának, Ecuadornak avagy Kubának - nincs erre lehetősége. Elfogadtak további terveket is közös (élelmiszer- és bányászati) nemzetekfeletti vállalatok létesítésére, mint elhangzott, a csak profitorientált multik ellensúlyozására. Evo Morales az imperialistának minősített amerikai "szabadkereskedelemmel" szemben azzal példálózott, hogy most egy üveg Coca Cola vagy licenszre gyártott sör a piaci áron négy fürt banánnal egyenértékű.
Végül említendő, hogy a csúcson különleges meghívottként részt vett Nyikolaj Patrusev, Oroszország nemzetbiztonsági tanácsának titkára.
