Kadhafi Bin Ladent vádolja
Az al-Arabíja arab hírtelevíziónak a hadsereg egy volt tisztje az-Závijából telefonon azt mondta, hogy nagyon nehéz a helyzet, a városban sok a halott és a sebesült. A Kurina című lap szerint a harcoknak a városban 23 halottja és 44 sebesültje van. A lap megjegyezte: a heves lövöldözés miatt egyes sebesültek nem jutnak el a kórházba, mások viszont elviszik sebesült hozzátartozóikat a kórházakból attól tartva, hogy Kadhafi-párti milicisták kezére jutnak. Az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH) nevű nem kormányzati szervezet szerint Kadhafi milicistái statáriális gyilkosságokba kezdtek a tripoli kórházakban, kivégzik a sebesült felkelőket.
Moammer Kadhafi azért küzd, hogy megszilárdítsa hatalmát Líbia nyugati felében, miután a felkelők többé-kevésbé ellenőrzésük alá vonták a keleti országrészt. A líbiai vezető félórás, összefüggéstelen kirohanásokkal tűzdelt telefoninterjút adott az állami televíziónak. Ebben kijelentette, hogy országában a polgárháborút Oszama bin Laden és az al-Kaida szítja. Kadhafi szerint a terrorszervezet tagjai hallucinogén anyagokat adtak a fiatal líbiaiaknak, amelyek „állati cselekedetekre” ösztönözték őket. (Amerikai nagykövetségi közlés szerint a BBC, a CNN és más nyugati médiumok munkatársait az al-Kaida terroristáinak tekintik a líbiai hatóságok.) „Most, hogy az olaj megállt, hogyan fognak élni az emberek? Bin Laden támogatja őket? Hogyan fognak kocsit venni, megházasodni, minden olcsón megvenni? Talán át kellene gondolnunk a fizetéseket” – monologizált a líbiai vezető, egy gyors váltással II. Erzsébet brit királynőre térve át. Kadhafi szerint ő maga is csak egy szimbolikus vezető, aki nem hoz törvényeket, csak „szülői” tanácsokat ad. Kiemelte, hogy a királynő tíz évvel korábban – 1959-ben – került hatalomra nála, mégsem döntötték meg az uralmát. Ezután újra Bin Ladent vádolta Irakért, Afganisztánért és azért is, mert „meg akarja ölni a gyerekeiteket”. Mondanivalóját Kadhafi végül azzal zárta, nem tudja, mikor lesz vége az erőszaknak, de felszólította a szülőket, hogy „vegyék el a fegyvereket gyermekeiktől”. A Guardian kommentárja szerint Kadhafi beszéde a Róma üszkein merengő Néró császárt idézte: teljesen elszakadt a világtól.
Az-Závijában egy szemtanú arról számolt be az AP amerikai hírügynökségnek a fővárostól mintegy 50 kilométerre lévő városból, hogy a hadsereg egyik egysége légvédelmi rakétákkal és géppuskákkal szétlőtte annak a mecsetnek a minaretjét, amelyben a Kadhafi távozását követelő tiltakozók táboroztak, miután azok nem voltak hajlandóak elvonulni a katonák felszólítására.
A mecset belsejében és környékén táborozók - a szemtanú szerint többségükben csak vadászpuskákkal felfegyverkezett fiatalok - súlyos veszteségeket szenvedtek, az áldozatok számát azonban a férfi nem tudta megmondani. A megtorlásoktól tartó, ezért név nélkül nyilatkozó szemtanú elmondta, hogy a támadást csütörtök reggel indították ellenük, egy nappal azután, hogy a városba érkezett Kadhafi egyik embere, Abdullah Megrahi, s megfenyegette a tiltakozókat, hogy ha nem távoznak, meglátják, vérfürdő lesz. A férfi elkeseredve nyilatkozott arról, hogy a líbiai hadsereg katonái a saját népükre támadnak. A kormányellenes tiltakozások február 15-i kezdete óta több katonai egység átállt a felkelők oldalára. A telefonáló elmondta: a városbeli tiltakozók nem akarnak csatlakozni az ellenzéki mozgalomnak ahhoz a felhívásához, hogy pénteken az egész országból vonuljanak Tripoliba.
A líbiai vezetőhöz hű erők támadást intéztek csütörtökön a fővárostól 200 kilométerre keletre fekvő Miszráta felkelői ellen is - mondta el a brit hírügynökségnek egy szemtanú. A helyszínről telefonáló férfi azt mondta, hogy a Kadhafi egyik fia, Hamísz parancsnoksága alá tartozó félkatonai alakulat a miszrátai repülőtér közelében támadott, amelyet néhány napja a kormányellenes csoportok kezén volt. Hamísz csapatai heves támadást indítottak a felkelők ellen 10 óra 30 perc körül a repülőtér közelében. Sikerült átvenniük a helyszín elenőrzését, de mi még próbáljuk visszaszorítani őket" - mondta. A harcok jelenleg is folynak. Többen meghaltak - tette hozzá, de nem tudott számokat mondani a veszteségeikről.
A Kadhafihoz hű erők a hét elején ellentámadásba lendültek, miután a négy évtizede hatalmon lévő líbiai vezető ráébredt, hogy ha több nagyváros és Tripolihoz közeli település a felkelők kezére kerül, kicsúszik a kezéből az ország ellenőrzése. A központtól szinte már elszakadt, Barka (Kirenaika) néven ismert keleti országrészben az ellenzék meghirdette, hogy "felszabadítja" Tripolit, ahol a líbiai vezető meghúzta magát, és milicistái járőröznek az utcákon, a városba vezető utakat pedig harckocsik őrzik - írja az amerikai hírügynökség.
Elraboltatta és az állami televízióba vitette egykori protokollfőnökének két lányát Kadhafi líbiai vezető, hogy nyilvánosan cáfolják meg apjuk Franciaországban adott nyilatkozatait - közölte a párizsi emigrációban élő Núri al-Miszmári ügyvédje. "Jelenleg is Kadhafi embereinek kezei között vannak, ami bizonyítja, hogy bosszút akarnak állni" - mondta Frédéric Landon. A volt protokollfőnök Kadhafi erőinek fellépését rendre népirtásnak nevezte, s több ízben beszélt afrikai zsoldosok bevetéséről - jelentette Venczel Katalin, az MTI párizsi tudósítója.
Közben Líbiából a szomszédos Tunéziába menekülő egyiptomi építőmunkások azt mondták a brit hírügynökségnek, hogy a Tripolitól mintegy 120 kilométerre nyugatra fekvő Zuára ellenőrzését kormányellenes milíciák vették át. Közlésük szerint sem rendőri, sem katonai jelenlét nincs a városban, amelyet jelenleg automata fegyverekkel rendelkező népi bizottságok uralnak. „A nép van uralmon. A rendőrőrsöket felgyújtották" - tette hozzá a Tunéziába érkezett egyiptomi munkások egyike.
Zárolták Kadhafi svájci számláit
Svájc azonnali hatállyal zárolja Moammer el-Kadhafi líbiai vezető és környezetének az alpesi országban lévő esetleges vagyonát - jelentette be a berni kormány csütörtökön. A (líbiai) közpénzekkel történő visszaélés elkerülése érdekében a szövetségi tanács (a kormány) úgy döntött, hogy azonnali hatállyal befagyasztja Moammer el-Kadhafi és környezete svájci pénzeszközeit - szögezte le a berni külügyminisztérium közleménye. A határozat mától érvényes és három évig marad hatályban - hangzik a hatóságok közlése.
Tízezrek fogták menekülőre
Legkevesebb 30 ezer ember, főként tunéziai és egyiptomi vendégmunkások menekültek el Líbiából az erőszak elől - közölte csütörtökön a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Növekszik a kiáramlás az észak-afrikai országból, de a távozók zöme külföldi, eddig csupán 325 líbiai állampolgár volt köztük - jelentette a segélyügynökség.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) egy másik közleményben arról adott hírt, hogy tudomása szerint egyetlen menedékkérőt szállító hajó sem hagyta el Líbiát Európa felé. A UNHCR sürgetett minden országot, hogy tartsák nyitva határaikat a vérontás elől menekülő emberek előtt. A 30 ezer menekült közül mintegy 15 ezren Tunéziába távoztak, túlnyomó többségük ottani állampolgár - mondta az IOM szóvivője. 1000 egyiptomi, 830 kínai és 300 líbiai is van köztük. „Az IOM úgy értesült, hogy akik átlépték a tunéziai határt, többségükben Tripoliból érkeztek. Van köztük követségi személyzet és különböző országok nagykövetei, akik úgy döntöttek, hogy elhagyják a fővárost” - áll a genfi székhelyű ügynökség közleményében.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága légihidat tervez a hétvégén, hogy azon keresztül sátrakat és más sürgősségi védőeszközöket juttasson el a tunéziai Dzserbába - közölte a szervezet szóvivője. Mintegy 15 ezer egyiptomi távozott Líbiából hazájába, velük tartott kéttucatnyi líbiai is. Becslések szerint hozzávetőleg 1 millió egyiptomi él Líbiában.
Az IOM aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy nem tudni semmit azokról a fekete-afrikai és dél-ázsiai vendégmunkásokról, akik nagy számban akartak távozni Líbiából Tunéziába vagy Egyiptomba. „Ennek valószínűleg az az oka, hogy nincs pénzük az útra" - mondta Laurence Hart, az IOM líbiai missziójának főnöke. „Sok ország, amelynek nincsenek forrásai arra, hogy állampolgárait evakuálja Líbiából, az IOM-hez fordul segítségért" - tette hozzá. Egyelőre csak mintegy 170 nigeri állampolgárról tudni, akiknek - a fekete-afrikaiak közül elsőkként - sikerült elhagyniuk a káoszba süllyedt Líbiát - közölte az IOM. „Azt mondták, hogy további több száz honfitársuk készül haza Nigerbe" - mondta a szóvivő, olyan jelentéseket idézve, melyek szerint néhány teherautó elromlott útközben.
Egységes fellépést sürgetnek Európában
A német és az olasz államfő egybehangzó véleménye szerint a Líbiában tomboló állami erőszakkal szemben egységes és bátor fellépésre van szükség az Európai Unió részéről. Christian Wulff és Giorgio Napolitano erről csütörtökön Berlinben folytatott eszmecseréjén állapodott meg. A vendéglátó német politikus éles szavakkal bélyegezte meg Moammer Kadhafi líbiai vezetőt. Ami annak országában folyik, az Wulff szavai szerint „állami terrorizmus, ilyesmire csak pszichopaták képesek". Az olasz köztársasági elnök a Bellevue kastélyban lezajlott eszmecsere után kijelentette: Róma nem ellenzi uniós szankciók életbe léptetését Líbia ellen. Egyúttal azonban úgy vélte, hogy az EU-nak átfogó programot kell kidolgoznia az észak-afrikai arab országokban esedékes gazdasági és politikai reformok támogatása érdekében. Ehhez hozzátartozik a közel-keleti konfliktus megoldása is - tette hozzá.
A két államfő az EU-n belüli német-olasz együttműködés elmélyítését szorgalmazta. Egybehangzóan ellenezték, hogy az Európai Központi Bank jövendő elnökének kiválasztásakor annak nemzetisége legyen a meghatározó szempont. A júniusban távozó Jean-Claude Trichet utódának személyéről kizárólag szakmai szempontok alapján kell dönteni - hangoztatta Wulff és Napolitano.
Az al-Kaida a líbiai felkelőket támogatja
Az al-Kaida észak-afrikai szárnya, az Iszlám Maghreb al-Kaidája (Aqmi) teljes támogatásáról biztosította a líbiai felkelőket, és megígérte, hogy minden tőle telhető segítséget megad nekik a Kadhafi elleni harcukban. „Allah segítségével minden lehetséges támogatást megadunk nektek, mert harcotok minden muzulmán harca” - olvasható az interneten megjelent üzenetben a SITE szerint.
Az AQMI felszólította a muzulmán hittudósokat, a szellemi élet képviselőit és az újságírókat, hogy támogassák a népfelkelést. A szervezet egyúttal azt tanácsolta az ország muzulmán lakosainak: legyenek kitartóak és türelmesek, folytassák küzdelmüket, hogy elérjék a zsarnok elűzését.
Az AQMI-t Algériában a biztonsági erők már egy ideje kiszorították az ország északi részéből. Emiatt a szervezet arra kényszerült, hogy tevékenységét áttegye Algéria déli részére, valamint Niger, Mali és Mauritánia sivatagos területeire, ahol átjárhatók a határok, és embereik a nagy távolságok miatt biztonságban vannak a hatóságoktól.
Szolgáltassák be fegyvereiket
Fegyvereik beszolgáltatására szólította fel a felkelőket csütörtökön a líbiai kormány, amnesztiát ígérve a megbánást tanúsítóknak, egyúttal jutalmat azoknak, akik feljelentik a tiltakozók vezetőit.
„Aki beszolgáltatja fegyverét, és megbánást tanúsít, az mentesül minden büntetőeljárás alól. A bizottság felszólítja a polgárokat, hogy működjenek együtt, és tegyenek bejelentést azokra vonatkozóan, akik a fiatalságot félrevezették, továbbá pénzzel, felszereléssel vagy kábítószerekkel és hallucinogén tablettákkal látták el” - hangzott a közbiztonságért felelős népi bizottságnak(belügyminisztérium) az állami televízióban beolvasott nyilatkozata.
A bizottság azt is közölte, hogy az együttműködők pénzjutalomra számíthatnak. "Busás pénzjutalomban részesül mindenki, aki a nyomukra vezet vagy bejelentést tesz róluk" - mondta a nyilatkozatot beolvasó katonatiszt a televízióban.
Obama: véget kell vetni az erőszaknak
A líbiai kormányzatnak haladéktalanul véget kell vetnie a „gyalázatos és elfogadhatatlan” vérontásnak - jelentette ki szerdán Washingtonban Barack Obama amerikai elnök, aki a nyilvánosság előtt először hallatta szavát a válsággal kapcsolatban.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a líbiai vezetésnek tiszteletben kell tartania az ország népének olyan egyetemes szabadságjogait, mint a békés gyülekezéshez való jog, a szólás szabadsága és az ember saját sorsának meghatározásához való joga. „Ezek emberi jogok. Elvitathatatlanok. Minden országnak tiszteletben kell őket tartania. És nem lehet őket erőszak vagy elnyomás útján megtagadni” - mondta Barack Obama, aki egyúttal rámutatott, hogy a líbiai erőszakcselekmények megsértik a nemzetközi és az általános erkölcsi normákat.
Obama elmondta, hogy kormánya a helyzettel kapcsolatban mérlegeli a fellépés minden változatát, mind önállóan, mind pedig a nemzetközi összefogás alapján, s méltatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedden egyhangúlag meghozott határozatát, amely az erőszak beszűntetésére szólította fel Líbiát. Obama bejelentette, hogy Bill Burns külügyi államtitkárt Európába és a közel-keleti térség országaiba küldi, hogy konzultációkat folytasson a líbiai helyzetről, Hillary Clintont külügyminisztert pedig - aki a beszéd idején az elnök oldalán állt a Fehér Házban - jövő hétfőn az Emberi Jogok Tanácsának genfi ülésére.
Az elnök első számú prioritásként az amerikai életek védelmét nevezte meg Líbiában. A térségbeli többi változással, így a tunéziai és egyiptomi békés demokratikus átmenettel kapcsolatban Obama úgy fogalmazott, hogy azokat a folyamatokat a térség népei irányítják, s hogy a változás nem az Egyesült Államok, vagy valamilyen más hatalom tevékenységének eredménye.
Ez (a változás) a jobb életre vágyó emberek törekvéseit testesíti meg - mondta Barack Obama, aki megismételte, hogy az átmenet időszakában az Egyesült Államok továbbra is kiáll a béke, az igazság és minden ember méltóságának ügye mellett.
Emberiesség elleni bűntett?
Franciaország megítélése szerint a líbiai hatalom által elkövetett erőszakot emberiesség elleni bűntettnek lehetne minősíteni és megfontolandó a kérdésnek a Nemzetközi Büntetőbíróság elé való utalása - jelezte csütörtökön a francia külügyminisztérium. A Párizsban kiadott közlemény emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken rendkívüli ülést tart genfi székhelyén, hogy megvitassa azt az európai uniós határozati javaslatot, amely elítéli a Líbiában jelenleg folyó elfogadhatatlan és tömeges erőszakot.
A francia külügyminisztérium szerint „ezt az erőszakot emberiesség elleni bűntettnek lehetne minősíteni". Az Európai Unió ennek érdekében egy független ENSZ-missziót küldene Líbiába, hogy kivizsgálja az emberi jogok megsértését és megállapítsa az esetleges bűncselekményeket. A határozati javaslat egyebek mellett Líbia tagságának felfüggesztését javasolja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. Párizs azt kéri, hogy valamennyi partnere szavazza meg ezt a határozatot.
A francia álláspont szerint minden lehetséges fellépést meg kell vizsgálni, a nemzetközi bíróság bevonását is. A líbiai vezetőknek a hágai Nemzetközi Törvényszék elé állításáról az arab országban elkövetett esetleges bűntettek ügyében azonban csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönthet. „Szeretnénk, ha egy, az ENSZ égisze alatt működő független, pártatlan és hiteles vizsgálóbizottság utazna Líbiába - hangsúlyozta Bernard Valero francia külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ez a misszió megvizsgálhatná az elkövetett bűncselekmények mértékét és kifejezetten azt, hogy történt-e emberiség elleni bűntett. Ez esetben a Nemzetközi Büntetőbírósághoz lehetne fordulni” - tette hozzá.
Közösen ítélte el az Európai Unió és Oroszország csütörtökön, hogy Líbiában a hatóságok erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel szemben. A két fél azt követően nyilatkozott erről, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök - számos miniszterének társaságában - Brüsszelben tárgyalásokat folytatott José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel. Hangsúlyozták azt is, hogy Líbiában biztosítani kell a polgári személyek és a külföldiek épségét. Sürgették, hogy a felek mutassanak felelősséget, továbbá tartsák tiszteletben az egyetemes és az emberi jogokat. Békés tüntetők ellen más országokban is elfogadhatatlan az erőszak alkalmazása - tette hozzá Barroso. Az EU és Oroszország sajnálatát és együttérzését fejezte ki a halálos áldozatok miatt.
A tömegtüntetések egy sor problémára világítanak rá, amelyek felhalmozódtak az egyes társadalmakon belül - vélték. Ezeket az egyes országokon belül, társadalmi párbeszéd útján kell megtárgyalni, konszenzusos megoldást találva a válságból kivezető útra és a szükségessé vált átalakításokra. Catherine Ashton külügyi EU-főképviselő és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közös nyilatkozata szerint a két fél készen áll arra, hogy támogassa az arab országok népeinek törekvéseit egy igazságosabb életre.
Az EU és Oroszország gazdasági és más természetű segítséget is kész nyújtani az érintett országoknak, ha ilyen irányú kéréssel fordulnak hozzájuk - fogalmazott a közös nyilatkozat. Az uniós és orosz illetékesek arra is rámutattak, hogy az észak-afrikai történéseket nem szabad arra felhasználni, hogy akadályozzák az elmozdulást a közel-keleti tartós béke irányában. Ennek éppen az ellenkezője szükséges - szögezték le, kiemelve, hogy az izraeli-arab konfliktus rendezése is fontos összetevője a térségi stabilitás fokozásának.
Barroso és Putyin sajtótájékoztatóján arról szó esett, hogy az energiaárak emelkedésével - amely az észak-afrikai helyzet egyik következménye - veszélyes folyamat indult meg. Putyin hangoztatta, hogy az áremelkedés a gazdasági növekedésre is fenyegetést jelent világszinten.
A NATO nem avatkozik be a konfliktusba
Anders Fogh Rasmussen főtitkár közölte, hogy az észak-atlanti szervezet nem kapott ilyen értelmű felkérést. Ennek ENSZ-mandátumon kell alapulnia - fűzte hozzá. A főtitkár kijelentette: a líbiai események egyetlen NATO-tagállamot sem veszélyeztetnek, bár a konfliktus hatalmas tömegek elmenekülését válthatja ki.
Fidel Castro, Kuba volt államfője kedden azzal vádolta meg Washingtont, hogy nyomás alá helyezte a NATO, hogy bevonuljon Líbiába az olajérdekei védelmében. Franciaország is elutasította a katonai beavatkozást, ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy érvényt szerezzenek egy líbiai légtérzárnak. "Bármilyen fajta szankciónak a szigorítását érdemes fontolóra venni, különösen egy repülési tilalomét" - jelentette ki Alain Juppé francia védelmi miniszter csütörtökön a France Inter közszolgálati rádióban.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerdán azon a véleményen volt, hogy Franciaország és Olaszország lennének a legalkalmasabbak arra, hogy érvényt szerezzenek a líbiai légtérzárnak. Ezt egyébként a Kadhafinak hátat fordító líbiai ENSZ-diplomaták is szorgalmazták. Így megakadályozhatnák, hogy a kormányerők az ellenzéket bombázhassák, és gátat szabhatnának a külföldi zsoldosok behívásának is. A száműzetésben élő líbiai ellenzékiek azt sem zárják ki, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető utolsó lépésként lebombázza a tengerpart mentén lévő olajterminálokat, elpusztítva az ország infrastruktúráját és akár természeti katasztrófát előidézve elő a Földközi-tengeren.
