Az afgán megbékélést sürgeti a NATO
– Regionális szervezetből globálissá válik a NATO, hogy az új kihívásoknak megfeleljen – magyarázta brüsszeli sajtóértekezletén Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, aki Robert Gates védelmi miniszter társaságában érkezett az atlanti szövetség találkozójára. Ennek fő témája a stratégiai koncepció szövegének véglegesítése volt a novemberi lisszaboni csúcsértekezlet előtt.
Ám Clintont és Gatest elsősorban Afganisztánról faggatták az újságírók, minthogy az amerikai kormánytagok értésre adták: támogatják Hamid Karzai elnök erőfeszítéseit, hogy kiegyezzék a tálibokkal. Clinton reménykedőn nyilatkozott egyes jelzésekről, amelyek szerint egyre több tálib tenné le a fegyvert. Kijelentette, rövid távon az a cél, hogy átadják Afganisztánt az afgánoknak, hosszabb távon meg az, hogy az országból erős stratégiai szövetséges váljék.
A nyomasztó afgán helyzet jól jellemzi a NATO dilemmáját, hogy a hidegháború és az átmeneti korszak lezárultával milyen szerepet találjon a transzatlanti szövetségnek: hogyan igazítsa hozzá a tagországokat az új fenyegetésekhez és a megváltozott világgazdasági erőviszonyokhoz?
A csütörtöki egyezkedés után azt mondta Martonyi János külügyminiszter, hogy a kiszivárgott szövegtervezet megfelel a magyar érdekeknek, megerősíti a kollektív védelem alapelvét, és kitér a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a számítógépes rendszerek elleni hadviselés új veszélyeire és a klímaváltozás társadalmi, gazdasági következményeire. Partnerként említi Oroszországot, új társakat keres, ideértve Kínát és Indiát is. Martonyi egyetért az amerikai védelmi rendszer NATO-rendszerbe állításával is.
Döntés a koncepcióról és benne az oroszok bevonását is szolgáló rakétavédelemről Lisszabonban egy hónap múlva várható. A háttérben folyó vitákra jellemző, hogy a francia védelmi miniszter úgy vélekedett, a rakétavédelem bizonnyal zöld jelzést kap, ám kevés értelme van. – A legjobb védekezés a megfelelő és hiteles ütőerő fenntartása – jegyezte meg Hervé Morin.
Ez persze pénzkérdés: Gates Brüsszelben aggodalmának adott hangot az európai kiadáscsökkentések miatt. A NATO maga is spórol, a parancsnokságok létszámát 13 ezerről kilencezer alá viszi le, a 14 ügynökségből 11-et megszüntet. De nem kívánja katonai képességeit csökkenteni. Ezzel a tézissel egyetért Hende Csaba honvédelmi miniszter, aki tájékoztatóján sejteni engedte, hogy a jövő évi költségvetés véget vet a magyar haderő leépülési folyamatának, és a feladatnak megfelelő összeget tartalmaz majd.
