Mint ismerets, a referendumot november 9-ére írta ki Artur Mas katalán kormányfő, de Madrid hallani sem akar róla, mondván, már a kérdésfelvetés is alkotmányba ütközik. Ha a kérdés az Alkotmánybíróság elé kerül és a testület azt törvénytelennek minősíti, akkor Junqueras az amerikai polgárjogi aktivista, Martin Luther King példáját ajánlja. De nemcsak a polgári engedetlenséget tartja követendőnek, hanem ennél radikálisabb lépésekre is kész.

Mas és Rajoy július 30-án a madridi Moncloa-palotában. Az egyik mindenre kész, a másik nem tud visszalépni Paul Hanna / Reuters

Azon túl, hogy a szavazást szerinte úgy is meg lehet tartani, hogy az urnákat kiviszik az utcákra (ha mondjuk a középületekből kitiltják őket) már korábban kilátásba helyezte a katalán gazdaság megbénítását, mint lehetséges retorziót. A katalán gazdaságból származó adó a spanyol bevételeinek a negyedét teszi ki, és ha egy hétre megállna az élet az autonóm tartományban, azzal óriási csapást mérnének Madridra - mondta még egy tavaly konferencián Brüsszelben. De hogy Katalónia számára mekkora csapást jelentene, arra nem tért ki.

A feszültség egyre élesebb Madrid és Barcelona között, a politikusok közti szópárbaj pedig egyre csak hangosodik. Mariano Rajoy spanyol kormányfő hétfőn arról beszélt, hogy minden lépésre kész, hogy megakadályozza a népszavazást.

Mas viszont úgy tűnik, már nem tud visszalépni a voksolástól és saját politikai jövőjét is erre tette fel.
A katalán függetlenségpárti erők szeptember 11-re (csütörtökre) 53 különböző megmozdulást jelentettek be, és abban reménykednek, hogy az ebből alakuló tömegtüntetéssel nyomást tudnak gyakorolni Madridra. A spanyol kormány nemigen hajlik a kompromisszumra, sőt, korábban az is elterjedt, hogy a spanyol hadsereg tisztjeit is erősen aggasztja a katalán helyzet.