Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója után nehéz lesz meggyőzni bárkit is a világon, hogy ne legyen atomfegyvere - jelentette ki csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén az ukrán miniszterelnök.

Arszenyij Jacenyuk ezt arra utalva mondta, hogy Ukrajna 1994-ben a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról mondott le, cserébe függetlenségének és területi sérthetetlenségének szavatolásáért. Az erről Budapesten aláírt memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország közösen vállalt garanciákat a volt szovjet köztársaság szuverenitására, cserébe annak atomfegyver-mentességéért.

Az ukrán kormányfő kijelentette, meggyőződése, hogy az oroszok nem akarnak háborút, és sürgette, hogy Oroszország vezetői - engedve népük akaratának - térjenek vissza az Ukrajnával folytatott tárgyalásokhoz. „Ha valódi tárgyalásokat folytatunk Oroszországgal, hiszem, hogy valódi partnerekké válhatunk" - mondta.

Jacenyuk hangsúlyozta, hogy az orosz intervenciónak sem oka, sem alapja nem volt, és elfogadhatatlannak nevezte azt. Sürgette, hogy Oroszország haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy az Egyesült Államok határozati javaslatot terjesztett be a krími válságról. szerinte Oroszországnak „akarnia kell” a diplomáciai megoldást. Washington azt szeretné, ha a testület szombaton - vagyis még az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló krími referendum előtt - szavazna a tervezetről, amely törvénytelennek, ezért érvénytelennek és következmények nélkülinek minősítené a népszavazást, és hitet tenne Ukrajna függetlensége és területének sérthetetlensége mellett, a nemzetközileg elismert határok között.

Oroszország nyilvánvalóan vétót emel a határozat ellen, de diplomáciai források szerint lehetséges, hogy Kína tartózkodna, ami a nyugati remények szerint lehetővé tenné Moszkva elszigetelését az ukrajnai válság ügyében. Power a krími referendum felfüggesztését sürgette, amely érvelése szerint nem tekinthető törvényesnek, különösen a külföldi katonai intervenció fényében. „Az orosz erőknek vissza kell térniük a bázisaikra” - hangoztatta az amerikai ENSZ-képviselet vezetője.

Vitalij Csurkin orosz nagykövet kijelentette, hogy sem Oroszország, sem az oroszok nem akarnak háborút. Közvetlenül Jacenyuknak válaszolva azzal vádolta meg az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy ők provokálták ki a válságot, arra ösztönözve az ukránokat, hogy erőszakkal döntsék meg törvényes kormányukat.

Kijev nem kap amerikai fegyvereket

Az ukrán kormány fegyvereket, lőszert és hírszerzési támogatást kért az Egyesült Államoktól, amely - tartva az Oroszországgal való feszültség kiéleződésétől - egyelőre elutasította, hogy fegyverekkel segítse Kijevet - közölte csütörtökön Washingtonban egy névtelenül nyilatkozó vezető amerikai kormányzati tisztségviselő. Washington olyan módon kíván támogatást nyújtani Ukrajna ideiglenes kormányának, hogy ne konfrontálódjon még jobban a kiszámíthatatlan Moszkvával, és hogy a szándékán kívül ne bátorítsa az ukrán hadsereget olyan lépésekre, amelyek egy, a mostaninál is közvetlenebb válságot robbantanának ki. Ez azonban nem egy örökre szóló nem, ez azt jelenti, hogy most nem – nyilatkozott a neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő a Jacenyuk egyesült államokbeli látogatására időzített, visszautasított kérésről.

Ukrajna csütörtökön egyébként a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert úgy ítéli meg, hogy Oroszország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásait. A bíróság közleménye szerint Kijev azonnali átmeneti intézkedést is kért a strasbourgi bíráktól, a kérésnek pedig a bíróság helyt is adott, ezért Josep Casadevall bíró azonnali hatállyal felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, különösen a katonai akciótól, amelyből kifolyólag sérülhetnek az ukrán lakosságnak az egyezményben lefektetett emberi jogai, életük, testi épségük, egészségük veszélybe kerülhet.