Karaulova eltűnését az édesapja jelentette be. A lány még üzenetet is hagyott az édesanyjának: „Anyu, én már nem jövök  vissza." Nem tudta beváltani az ígéretét, a török-szír határon ugyanis elfogták, majd visszavitték Oroszországba.

A lány keresését, őrizetbe vételét és hazaszállítását az orosz sajtó szorosan nyomon követte, ám közben eltűnt egy másik fiatal nő is. Mariam Iszmailova, egy jó nevű moszkvai egyetem hallgatójaként döntött úgy két héttel Karaulova eltűnése után, hogy megszökik. A lány nem került elő azóta sem, valószínűleg eljutott Szíriába. A jelentések szerint a lányok példáját rengeteg fiatal követi a nagyobb orosz városokban. Karaulova és Iszmailova esete ébresztette rá nem csak a hatóságokat és az államhatalmat, de a közvéleményt is, hogy nem csak a nyugati jóléti társadalmak gyerekei vannak kitéve a szélsőség iszlamisták méztől csöpögő szavainak – írja szakértőket megszólaltató cikkében a BBC hírportálja.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) becslése szerint jelenleg az Iszlám Állam oldalán harcolók nyolc százaléka rendelkezik orosz útlevéllel. Oleg Sziromolotov külügyminiszter-helyettes július 7-én úgy nyilatkozott, jelenleg mintegy 2200 Oroszországból távozott ember vesz részt az iraki és szíriai katonai hadműveletekben.

Ami Oroszországot illeti, az iszlamista  propaganda egyre hatékonyabban működik, az oroszok egyre növekvő számban csatlakoznak a szunnita szélsőséges terrorszervezethez. A fiatalokat a dzsihadisták jellemzően a közösségi médián keresztül hálózzák be, azt ígérve, hogy ha elhagyják Oroszországot, a szeretetet, ragaszkodást és jobb életet kapnak az Iszlám Államtól, amely az idén rákapcsolt az orosz nyelvű propagandaanyagok gyártására. Márciusban indul el a terrorszervezet orosz nyelvű online hírrádiója, az Al-Bajan, májusban pedig megjelent a Furat.Press című magazin első száma. Ugyan ebben a hónapban az IS többnyelvű médiacsatornája, a HMC elindította az orosz nyelvű magazinját, az Istokot. Alekszej Malasenko politológus professzor, a Moszkvai Carnegie Központ tudományos tanácsának tagja szerint az arab és az angol után már az orosz a harmadik leggyakrabban használt nyelv az Iszlám Állam önkényesen kikiáltott kalifátusában.

Bár az iszlamisták ígéretei a világ minden pontján hatnak a fiatalságra, mégis van egy nagy különbség mondjuk az Európai Unióból és az Oroszországi Föderációból érkező reménybeli dzsihadisták között, hiszen sok észak-kaukázusi orosz például már tudja, mit jelent fegyveres konfliktusok közepette élni, amikor csatlakozik. Ők nem egy olyan életet hagynak hátra, mint a Németországból, Nagy-Britanniából, Franciaországból és Ausztriából elcsábított fiatalok, akik a viszonylagos jólétet adják fel.

A legtöbben a muzulmán többségű Dagesztánból csatlakoznak az Iszlám Államhoz, a számuk meghaladja az összes többi régió kiutazóiét. De sok az újonc Csecsenföldről és az ortodox keresztény Észak-Oszétiából is – mondja a Varvara Parkhomenko, a Nemzetközi Kríziscsoport (ICG) szakértője hozzátéve, mindenféle hátterű emberek hajlanak a csatlakozásra: „Szegények vagy gazdagok, tanultak és tanulatlanok... emberek, akik nem csak harcolni mennek, hanem egyáltalán, élni és megházasodni is."