Az amerikai napilap rámutatott, hogy mindez aközben történik, hogy Európában menekültválság alakult ki a migránsoknak a 2. világháború óta példátlan beáramlása miatt. A nyugati kormányokat bírálatok érik, amiért nem támogatják megfelelően a Szíriával szomszédos országokat, amelyek befogadták a polgárháború miatt a hazájuk elhagyására kényszerült mintegy 4 millió szíriai többségét, egyes országokat pedig azért kritizálnak, hogy csak kevés menekültet fogadnának be, vagy hogy különbséget tesznek muszlimok és keresztények között.

Miközben Törökország 1,8 millió, Libanon pedig 1,2 millió, Jordánia több mint 628 ezer, Irak 248 ezer és Egyiptom 133 ezer szíriai menekültet fogadott be, az öbölbeli országok egyet sem. Ezenközben ez utóbbiak közül többnek a katonai költségvetése és életszínvonala a legmagasabbak közé tartozik az arab világban, ráadásul ezekben az országokban hagyománya van annak, hogy a saját állampolgárságukat adományozzák a más arab országokból érkezett bevándorlóknak.

Ráadásul ezek a monarchiák nem is pusztán ártatlan kívülállók: Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait közvetlenül is "beruházott" a szíriai konfliktusba, a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelőket és iszlamista egységeket támogatva.

Az öböl menti országok közül azonban egyik sem részese az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezményének, amely meghatározza, hogy kik a menekültek és meghatározza a jogaikat, csakúgy, mint az államoknak az oltalmazási kötelezettségét. A szíriaiaknak, akik csak Algériába, Mauritániába, Szudánba és Jemenbe utazhatnak vízum nélkül, beutazási engedélyt kell kérniük ezekbe az országokba.

Szaúd-Arábiában és a szomszédos államokban - ugyanúgy, mint egyes európai országokban - attól félnek, hogy az újonnan érkezők munkahelyeket vehetnek el az állampolgáraiktól, de a biztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos aggályok is megfogalmazódnak.
Az öböl menti országok által a szíriai menekültek számára folyósított segély együttesen sem éri el az egymilliárd dollárt, amely egynegyede az Egyesült Államok által a szír menekülteknek adott hozzájárulásnak és kevesebb annál, mint amennyit Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek beleölt a sokak által stratégiai kudarcnak ítélt jemeni katonai beavatkozásba.

A lap idézte Bobby Ghosht, a Quartz híroldal főszerkesztőjét, aki rámutatott, hogy a térség nagy tapasztalatokkal rendelkezik a gigászi építkezések terén, ezért a Rijád, Abu-Dzabi és Dubaj csillogó toronyházait felhúzó építkezési vállalatokat meg lehetne bízni menekülttáborok létrehozásával. Ráadásul Szaúd-Arábia rutinosan intézi a nagy tömegek érkezését is, mert évente zarándokok millióit fogadja a mekkai Hádzs idején.

"Nincs oka annak, hogy ezt a know-how-t ne használják fel humanitárius célokra" - írta Ghosh.

"Nincs más ok, mint a közömbösség vagy a politikai akarat tökéletes hiánya" - tette hozzá a The Washington Post anyagának szerzője, Ishaan Tharoor.