A Magyar Szocialista Párt (MSZP) nem mondott le a határon túli magyarságról. Bár nincsenek illúziói a választásokat illetően, fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarok megismerjék a párt jövőre néző javaslatait a magyar–magyar együttélés és a nemzet újraegyesítése kapcsán. Erről tájékoztatta az erdélyi sajtó képviselőit Ujhelyi István szocialista képviselő, az Országgyűlés alelnöke Kolozsváron, miután tárgyalásokat folytatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárságán, valamint ellátogatott a Tőkés László-féle Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokráciaközpontjába és a kolozsvári főkonzulátusra.

„Okulni jöttem, nem okítani” – indított a szocialista politikus, aki szerint nagyon sokan a magyar politikai elitből azt hiszik, nekik kell megmondani, hogy mire van szüksége a határon túli magyarságnak, miként gondolkodjon, milyen politikai szervezeteket támogasson, milyen civil vagy kulturális közösségekhez tartozzon.

Hangsúlyozta, hogy bár Magyarországon kampányidőszak van, nem szavazatszerzési célból utazott Kolozsvárra. „Nem vagyok naiv. Tudom, hogy a határon túli magyarság körében a jobboldal erőteljes támogatottsággal rendelkezik. Mégis, fontosnak tartjuk ismertetni a jövőre néző javaslatainkat a magyar–magyar együttélés, a nemzet újraegyesítése kapcsán” – magyarázta.

Kitért a Magyarországot sújtó „már-már hidegháborús politikai megosztottságra”, amely meglátása szerint kihat a mindennapokra, a gazdaság állapotára, az ország nemzetközi megítélésére, az emberi viszonyokra, és aminek az MSZP véget vetne, ha az anyaországban ismét kormányra kerül.

Ujhelyi elismerte, pártja határon túli megítéléséhez az is hozzájárulhatott, hogy nem „mutogatták magukat eleget”, pedig lett volna mivel dicsekedniük. Emlékeztetett arra, hogy szocialista kormányzás idején indult el a magyar–magyar csúcstalálkozók sora, amelyből a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kifejlődött, és ugyancsak szocialista kormány hozta létre a Szülőföld Alapot, amelynek révén az anyaország számtalan külhoni kulturális, oktatási, civil programot segített. Fontos különbség szerinte, hogy akkoriban többségében a határon túli magyarok döntöttek a finanszírozásokról, nem a budapesti pártapparátus. „Az MSZP mindig párbeszéddel és a valós legitimitással rendelkező határon túli szervezetekkel együttműködve képzelte el a nemzet újraegyesítését” – magyarázta.
A „kósza híreket” cáfolva hangsúlyozta, hogy fel sem merülhet, hogy az MSZP választási győzelme esetén visszavonja a külhoni magyar állampolgárok szerzett jogait.

Emlékeztetett arra, hogy pártja támogatta az Országgyűlésben a könnyített honosítás bevezetését. „Egyet szeretnénk, de azt nagyon fontosnak tartjuk: a törvény úgy módosuljon, hogy a választási eljárások tiszták és megkérdőjelezhetetlenek legyenek” – mondta. Egyébként kolozsvári tárgyalásai sem győzték meg arról, hogy az új választási rendszer szavatolná a levélben leadott, határon túli szavazatok biztonságát. Márpedig meglátása szerint újabb éket verhet a magyarok közé, ha bárki megkérdőjelezheti a választások tisztaságát.

Ujhelyi elmondta, hogy az MSZP támogatja az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvéseit, továbbra is támogatja a határon túli magyarok szülőföldjükön való boldogulását, és vállalja, hogy nem exportálja a belpolitikai küzdelmeket a határon túlra, nem választ „kedvenceket” magának, és nem akarja megmondani, hogy a határon túliak kit válasszanak képviselőjüknek. Az MSZP átláthatóvá tenné, és újra a külhoni magyarok bevonásával szervezné meg a külhoni támogatások rendszerét. Tervezik továbbá a szomszédos országokkal tartott, a Fidesz-kormány idején abbamaradt közös kormányülések gyakorlatának felélesztését, valamint egy Kárpát-medencei közös gazdasági stratégia kidolgozását.