A Romániai oktatás című kiadvány mindenekelőtt a változás demográfiai okait emeli ki. A természetes szaporulat gyakorlatilag a rendszerváltás óta – amikor eltörölték a diktatúra idején bevezetett abortusztilalmat – folyamatosan csökken, és már több éve negatív. Erős az elvándorlás is: különböző becslések szerint 2–3,5 millió román keresi boldogulását Nyugat-Európában.

A drámai népességcsökkenést jól szemlélteti a bezárt iskolák száma. A rendszerváltáskor fennálló 14 ezer elemi és középiskolából tízezerre (!) került lakat, a zömére az elmúlt tíz évben. A kilencvenes években csaknem 300 ezer pedagógus vett részt az egyetem előtti oktatásban, számuk mára csaknem 200 ezerre esett vissza.

A demográfiai hullámvölgy mellett az egyetemek forgalmát csökkentette az érettségi vizsga szigorítása is. A 2010/2011-es iskolai évvel kezdődően a vizsgatermekben videokamerákat szereltek fel, ennek köszönhetően megszűnt a széles körben elterjedt csalás, viszont a korábbi 80 százalék fölötti sikerráta drasztikusan visszaesett, 45 százalékra. Tavaly a diákok 58 százaléka kapott érettségi oklevelet.

Elsősorban a diplomagyárként is emlegetett magánegyetemek hallgatói apadtak el. Ennek megfelelően, 2008-hoz képest jelentősen, 45 ezerrel, 15 százalékkal csökkent az egyetemi oktatók száma. Ezzel egy időben megnőtt az érdeklődés a korábbi években gyakorlatilag megszűnt szakiskolai oktatás iránt.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az ország legjobb felsőoktatási intézménye, így számára nem jelent gondot az érettségi vizsga szigorítása. – Ellenkezőleg, örvendünk annak, hogy a diákok komolyabban veszik a felkészülést. Több szakra ismét bevezettük a hagyományos felvételi vizsgát. Az egyetem presztízsének köszönhetően nálunk a hallgatók létszáma nem változott, illetve enyhén még nőtt is, hiszen új programokat is akkreditáltunk – nyilatkozta a Népszabadságnak Soós Anna, a BBTE magyar tagozatának vezetője.

Gondokkal küzd viszont a magyar állam által fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A csíkszeredai karokon tavaly nyáron a tandíjmentes helyek 30 százalékára nem akadt jelentkező. A székelyföldi megyékben az országos átlagnál is alacsonyabb a sikeresen érettségizettek aránya (Hargita megyében csaknem 10 százalékponttal). A magyar többségű régióban főleg román nyelv és irodalomból buknak el a diákok, ezért a Sapientia érettségi-felkészítőkkel próbál javítani a helyzeten, biztosítani az „utánpótlást".

Míg a korábbi években csaknem egyforma arányban oszlottak meg a nappali tagozatosok és távoktatásra beiratkozottak, mostanra a látogatás nélküli oktatási formát kevesebben választják. Ennek egyik oka az lehet – mint Soós Anna utalt rá –, hogy a hallgatók komolyabban veszik az egyetemet. Másfelől a jelentkezők számának visszaesése folytán olyanok is bejutnak tandíjmentes helyre, akik korábban csak a térítéses távoktatásban vehettek részt.

Vintila Mihailescu antropológus szerint a fiatalok érdeklődésének csökkenése a továbbtanulás iránt az egyetemi diploma értékvesztésével is magyarázható. A Dilema Veche folyóiratnak írt elemzésében utalt a Fiatalok Romániában című kutatásjelentésre, amely szerint a munkahelytalálásban sokkal (Bukarestben háromszor) fontosabb a baráti és az ismeretségi kör.
Ráadásul a fiatalok mindössze 8 százaléka gondolja úgy, hogy jövendő munkahelyén kamatoztatni fogja az egyetemen szerzett képességeit és tudását. Az egyetemi „vívmányokkal" (acquis) gyakorlatilag nem számolnak a fiatalok – állapította meg az antropológus.