Az is baj, ha Amerika elfordul Kelet-Közép-Európától, de abból szintén bajok, feszültségek keletkezhetnek, ha az Egyesült Államok a maga erejével és érdekeivel megjelenik a térségben – hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen Martonyi János volt magyar külügyminiszter és John Shattuck, a Közép-Európai Egyetem rektora, volt amerikai külügyi helyettes államtitkár, az USA volt prágai nagykövete vitatta meg az elmúlt hónapokban sok vihart átélt magyar–amerikai viszonyt. A rendezvényt – amelyhez a díszletet Ronald Reagan budapesti szobra és az Országgyűlés kupolája szolgáltatta a háttérben – a Központ az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért (CEID) nevű nem kormányzati szervezet hozta tető alá.

Martonyi szerint a Nyugat 25 éve „más figyelmet” szentel a magyar jobboldalnak Kurucz Árpád / Népszabadság

A nyilvánosság előtt ritkán megszólaló Martonyi a fórumon tartózkodott attól, hogy belemenjen a két NATO-szövetséges között kialakult viszony okainak, az elkövetett hibák elemzésébe, a felelősök keresésébe. Ehelyett örömtelinek nevezte, hogy az utóbbi időben a közös értékeket kiemelő magyar kormányzati nyilatkozatokat hallott. Ez utóbbiakat az ex-külügyminiszter is fontosnak minősítette, utalva rá, hogy Amerikában és Magyarországon milyen kitüntetett figyelmet kap a függetlenség és szabadság.

Majd arról beszélt, hogy Magyarország kapcsán a nemzetközi sajtóban a valóságtól mennyire elrugaszkodott az a percepció, miszerint a magyar kormány túlságosan közel került Moszkvához. Lapunk kérdésére, vajon e negatív percepció megváltoztatására elég-e katonai téren teljesíteni, így katonai egységet küldeni az Iszlám Állam elleni koalícióba, Martonyi a két dolgot elválasztotta egymástól. A megnyugvás jeleit mutató magyar–amerikai viszonyban ismét az értékközösséget hangsúlyozta azzal kiegészítve, hogy a katonai együttműködése mellett más területeken is lehet közelíteni egymáshoz a két országot. Az állítólagos Moszkva-közeliségre pedig azt mondta, hogy miközben az Európai Unióban még van 5-7 tagállam, amelyek fenntartásokkal fogadták az Oroszország elleni szankciókat, Magyarország minden büntetőintézkedést megszavazott. Magyarország nyugati megítélésére utalva azt fejtegette, hogy több mint 25 éves problémáról van szó, a Nyugat a volt külügyminiszter politikai oldalának – a magyar jobboldalnak – a néhai Antall József kormányzása óta „másfajta figyelmet” szentelt.

Ukrajnáról Martonyi azt mondta, olyan válsággal van dolgunk, amelyben egy nukleáris szuperhatalom inváziót követett el szomszédja ellen, és a nemzetközi jogot felrúgva, erőszakkal változtatott meg határokat. Shattuckkal egyetértettek abban, hogy a katonai megoldás, így az ukrán hadsereg felfegyverzése nem jelentene megoldást az orosz haderő támogatását élvező szakadárokkal szemben. A nyugati szankciók fájnak Oroszországnak, de a Nyugatnak nincs más választása, mint a hosszú ideig elnyúló tárgyalásos rendezés. Ezt Shattuck szerint a NATO erejének kivetítésével érdemes megfejelni. Az mindenki számára egyértelmű, hogy a Krím félsziget nem lesz többé Ukrajnáé. Kelet-Ukrajnáról nem tudni, hogy Moszkva pontosan mit akar, bár a bizonytalanság fenntartása is az orosz stratégia részét képezheti.

Az Egyesült Államok katonailag, technológiailag és demográfiailag egyaránt vezető, illetve nyerő pozícióban van, de a többpólusú világban megszűnt az amerikai hegemónia. Amerikának már nincs ereje ahhoz, hogy mindenki az ő akarata szerint cselekedjen – vélte Martonyi, aki szerint az amerikai külpolitika ingadozása a többi között a demokratikus intézményekben kialakult „közlekedési dugóra” vezethető vissza.

Shattuck szerint Barack Obama megpróbálta az amerikai külpolitikát a multipoláris világhoz igazítani. Az oroszokkal való 2009-es „újraindítást”, az Egyesült Államok Kelet-Európától való elfordulását teljesen felülírta az ukrán válság. Az iraki háború és a terrorizmus elleni globális háború miatt az USA sokat veszített vonzerejéből, azonban Obama befejezett két háborút, az irakit és az afganisztánit, a Kuba és Irán felé való nyitással e két országot próbálja kimozdítani az elszigeteltségből. A tengerentúlon azonban a republikánusok és a demokrata pártiak között sokan visszakívánják a „régi Amerikát”, azt, amelyik agresszív módon terjeszti a maga békéjét és igazságát a világban.