"Nem elszigetelt esetekről, hanem jelenségről van szó" – hangsúlyozta a Népszabadságnak nyilatkozva Kádár Petra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökhelyettese. A szervezet szerdai, kolozsvári sajtótájékoztatóján ismertette a helyzetet, és vázolta alternatív elképzeléseit a szórványoktatást illetően.

Kádár Petra elmondása szerint a szórványterületen dolgozó ifjúsági vezetők, közösségszervezők május elején figyeltek fel arra, hogy az NSKI munkatársai találkozókat szerveznek iskolákban, és arról próbálják meggyőzni a szülőket, hogy írassák a nyolcadik általánost végző gyerekeiket székelyudvarhelyi gimnáziumokba.

„Beszéltünk több ifjúsági vezetővel, közösségszervezővel, és elmondták, hogy náluk is ez történik” – tájékoztatott Kádár Petra. Mint kiderült, az NSKI munkatársai már április végén elkezdték bejárni a szórványmegyéket, összehívták a nyolcadikos diákokat és szüleiket, és felajánlották nekik a lehetőséget, hogy Székelyudvarhelyen folytassák a tanulmányaikat úgy, hogy fizetik a bentlakásukat, az étkeztetésüket, valamint háromhetente a hazautazásukat.

Szász Jenő, a számára létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke először 2013-ban beszélt a „gyöngyhalászmódszerről”, amelynek lényege, hogy „minden egyes magyar embert számba kell venni, bárhol is éljen, aztán pedig törődni kell vele, adott esetben ki kell emelni az adott közegből”. Ezt a logikát követi a Kárpát-medencét egységes oktatási és gazdasági térnek tekintő stratégia, amelynek alapján a szórványban élő gyerekeket a tömbmagyarság által lakott területeken iskoláztatnák.

Kádár Petra nem tud olyan esetről, amikor a „gyöngyhalászat” miatt egész iskolában kellene lekapcsolni a villanyt, viszont elmondta, hogy veszélybe kerülhetnek magyar évfolyamok olyan településeken, ahol már nincs önálló magyar iskola. A Maros megyei Szászmedgyesen például két év kiesés után, ősztől ismét indulna magyar kilencedik, miután a szülőket sikerült meggyőzni egy környezettudományok profilú osztály indításával. Hét diák volt a nyolcadik osztályban, és hatan jelezték, hogy őket érdekelné az NSKI ajánlata. Ha elfogadják a székelyudvarhelyi bentlakást, Medgyesen ismét – immár harmadik éve – nem indulhat kilencedik osztály. A helyiek Kádár Petra szerint attól tartanak, hogy precedens születik.

„Tudni kell, hogy a 12. osztályban most is heten vannak, szórványban ekkora létszámmal indul egy magyar osztály” – magyarázta. Kérdésünkre válaszolva Kádár megerősítette: a szülők számára nagyon fontos érv az ingyenes bentlakás, étkeztetés, utaztatás.

„Nagyon fontos támogatni a magyar oktatást, de nem az a megoldás, hogy a szülőföldről elvisszük, elcsábítjuk lényegében a gyerekeket. Ugyanazt a pénzt, ugyanazt az erőforrást lehetne fordítani iskolabuszra, amely reggelenként bevinné vidékről a diákokat a magyar iskolába, vagy lehetne finanszírozni belőle délutáni oktatást” – mondja Kádár.

Egy életszerű példa: „Nagyon-nagyon sok vegyes házasság van, és ha mondjuk a román nemzetiségű szülőnek kell foglalkoznia délután a gyerekekkel, könnyebb a magyar gyereket román iskolába adni. Viszont ha lennének délutáni foglalkozások a magyar diákoknak, ahol tanárral megcsinálnák a házi feladatot, tanulnának másnapra, akkor ez nagyon nagy segítség lenne a szülőknek, és egy lehetőség, hogy a gyerekek magyarul tanuljanak. Megoldás lehet egy modernebb iskolaközpont kialakítása is, de azt sem a szülőföldtől távol kell létrehozni” – hangsúlyozta a MIÉRT elnökhelyettese.

Amúgy elképzelni sem tudja, miért erőltetik ezt a megoldást Budapestről, de nem tartja korrektnek, hogy nem konzultáltak azokkal, akik a szórványmagyarság tagjaival nap mint nap találkoznak, és velünk dolgoznak, „hanem valaki Budapestről, az íróasztal mögül hozza meg a döntést”.