Pénteken az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján az Európai Unió három volt szovjet tagköztársasággal, Grúziával, Moldovával és Ukrajnával is aláírta a társulási szerződést és részeként a szabadkereskedelmi egyezményt. A megállapodás a három ország közül talán annak az Ukrajnának jelenti a legtöbbet, amellyel Brüsszel már tavaly novemberben szignálta volna a megállapodást, de a Mikola Azarov miniszterelnök és Viktor Janukovics elnök vezette akkori kijevi kormány a parlamentben meghiúsította, hogy hogy a parlamenten átmenjen egy ennek feltételül szabott törvénycsomag. Ukrajnában emiatt kitört a forradalom, decemberben először Azarov, majd februárban Janukovics is megbukott, az orosz többségű Krím viszont függetlenséget kiáltott ki, majd Oroszország annektálta a félszigetet. Megmozdultak a két keleti megye, Donyeck és Luganszk orosz és oroszpárti szeparatistái is, akikkel máig harcban állnak az ukrán hadsereg egységei.

Bár ezekben a harcokban ENSZ-adatok szerint április közepe óta 420-an estek el, pénteken pedig véget ér egy átmeneti, egyhetes tűzszünet, a társulási szerződés miatt Petro Porosenko ukrán elnök történelminek, a fóüggetlenség 1991-es elnyerése óta az ukrán történelem legjelentősebb napjának nevezte ezt a pénteket. Bejelentést tett arról is, hogy Ukrajna az EU-szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az EU-ba. Az állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács a nap folyamán később külön is találkozik Porosenkóval beszélni az ukrán válság legutóbbi fejleményeiről.

Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a társulási szerződés politikaivonatkozásairól szóló dokumentumokat, Porosenkónak most csak a szabadkereskedelmi  egyezményt kellett ellátnia a kézjegyével. Oroszországnak Ukrajna és az EU közeledéésében ez tetszik a legkevésbé, ugyanis kölcsönös vámmentességet jelent, ami pedig az orosz-ukrán kereskedelmi szerződések értelmében közvetve ahhoz vezet, hogy az EU-ból származó áruk mindenféle korlátozás nélkül érnek el az orosz piacra. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő figyelmeztetett is, hogy a társulási szerződés az aláírást követő orosz büntetőintézkedések miatt 500 milliárd dollárjába kerülhet Ukrajnának – azon a 104 milliárdon felül, amelyet a szabadkereskedelmi egyezmény pontjainak a végrehajtása jelent. Tavaly a 28 EU-ország 23,9 nilliárd euró értékben exportált árut – főleg ipari berendezéseket és késztermékeket – Ukrajnába. A kelet-európai ország ezt 13,8 milliárd eurónyi áruval – vassal, acéllal, és más nyersanyagokkal – viszonozta. Pénteken Szergej Glazjev, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadója frappánsan hangot is adott. Ahogy a szeparatisták általában is mindenkit, aki ellenük van, Glazjev pénteken lenácizta Porosenkót.A május végén megválasztott ukrán elnök egyébként earról beszélt, hogy azzal a tollal írja alá az egyezményt, amellyel novemberben Vilniusban kellett volna, ami a történelmi események elkerülhetetlenségét jelképezi. Porosenko úgy vélekedett, hogy a három ország a megállapodás értelmében fájdalmas, de régóta időszerű reformokra szorul. Tudatta azt is, az ukrán parlament hamarosan ratifikálja az egyezményt, és bízik abban, hogy ezt az EU-tagállamok is mielőbb megteszik. „Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené" - közölte Porosenko. Beszédét az "Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!" felkiáltással zárta.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország.

Irakli Garibasvili, Grúzia kormányfője is reményét fejezte ki, hogy országa minél előbb az Európai Unió tagja lehet. Garibasvili szerint Grúzia megbízható híd szerepét tölti be, dinamikusan fejlődő piac és folyosó Európa energiabiztonsága szempontjából, valamint az európai biztonsághoz is hozzájárul. A grúz miniszterelnök kiemelte, országa számára az európai integráció nem csak politikai választás kérdése. „Értékeink és világnézetünk emberemlékezet óta közös, Grúzia mindig is az európai civilizáció részének tekintette magát, sosem veszítette el kapcsolatait az európai eszmékkel" - hangsúlyozta Garibasvili, aki szerint az európai integráció folyamata Grúzia számára visszafordíthatatlan.

Iurie Leanca, Moldova miniszterelnöke egyetlen szóval jellemezte a megállapodást: ez maga a jövő. Emlékeztetett rá, hogy tisztában van azzal, milyen és mekkora feladatokat kell még országának leküzdenie. Mint mondta: vannak még problémák, de a dolgok "gyorsan és jó irányba" változnak. Moldova választása végleges - húzta alá Leanca.

Az aláírást követően közleményben üdvözölte a három ország társulását az EU-val Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. „A megállapodások hozzájárulnak a szabadság, a stabilitás és a prosperitás konszolidációjához Európában. Szoros együttműködést tesznek lehetővé a jogállamiság megerősítése, az igazságszolgáltatási reform, a korrupció elleni küzdelem, az alapvető jogok tiszteletben tartása és a demokratikus intézmények megerősítése terén" - jelezte a dán politikus.