Az EU szerint nem főzhetjük csak úgy a pálinkát
 |
| A magyar pálinka egyébként egyre nagyobb piacot hódít meg külföldön is - Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást még 2010-ben, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tisztaszesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele. A bíróság emlékeztet, hogy az uniós jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy olyan jövedéki adót vessenek ki az etilalkoholra, amelynek a bortól és a sörtől eltérő alkoholtartalmú italokra vonatkozó minimumösszege 550 euró a tiszta alkohol egy hektoliterére - foglalta össze lapunk brüsszeli tudósítója.
Vagyis Magyarország alkalmazhat kedvezményes jövedékiadó-mértéket a szeszfőzdében gyümölcstermesztők által átadott gyümölcsből előállított és a termesztők személyes fogyasztására szánt alkoholra, ám ez nem lehet kisebb, mint az általános kulcs ötven százaléka. Márpedig a nulla ennél kisebb érték. Ugyanígy ellentétes az irányelvvel az a szabály, amely mentesíti a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított párlatot, mivel az irányelv nem ír elő ilyen kivételt az általános adómérték alól.
Az Európai Bizottság tavaly határozott úgy, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt. Horváth István, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes helyettesítő alelnöke akkor meglepőnek nevezte a döntést, mert szerinte a magyar kormány 2010-ben egy unióban ismert eljárást vezetett be akkor, amikor jövedékiadó-mentessé tette a háztartásokban vagy a szeszfőzdékben személyes használatra előállított pálinkát évi 50 literig.
Horváth emlékeztetett, hogy több tagállamban, például Ausztriában, Németországban, Szlovéniában és Portugáliában is alkalmazták az adómentességet. Véleménye szerint a félreértést az eredményezhette az Európai Bizottságnál, hogy a mentesség a Magyarország által 2004-ben aláírt csatlakozási szerződésben nem szerepelt. „De ami 2004-ben nem volt leírva, azt soha nem lehet már bevezetni?" – tette fel a kérdést a politikus, hangsúlyozva: figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarországon történelmi hagyományai vannak a házi pálinkafőzésnek.
Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály harmonizálja, a belső piaci verseny torzulásainak megelőzéséért. Kedvezményt csak nagyon indokolt esetben, és ami még fontosabb, a bizottsággal előzetesen jóvá hagyatva vezethet be egy tagállam. A Nemzetgazdasági Minisztérium a döntést követően jelezte, a kormány nem tervezi a házi pálinkafőzés szabályainak szigorítását, Magyarország kész arra, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje.
A magyar pálinka egyébként egyre nagyobb piacot hódít meg külföldön is. Erre példa a siker a World-Spirits Award 2014 nemzetközi versenyen, amelyen a győztes a tarpai eredetvédett szatmári szilvapálinka lett, az ezüstérmeket pedig a szabolcsi alma-, kajszibarack- és birspálinka nyerte el.
