A külügyminiszterek kitértek rá, már nem csak a Krím elszakításáért közvetlenül felelős egyéneket és jogi személyeket tudják szankcionálni, hanem azokat is, akik ebből hasznot húznak. Leszögezték azt is, a két vasárnapi kelet-ukrajnai referendumot nem ismerik el, ahogy semmilyen hasonló illegitim „népszavazást" sem a jövőben.

A tagállamok külügyminiszterei több mint két órát beszélgettek Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel és államfővel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével. A vita alapvetően arról szólt, ki mennyire bízik meg Moszkvában, mennyire akarnak teret engedni a rendezésben annak az EBESZ-nek, amelynek Oroszország is tagja. A külügyminiszterek végül általános támogatásukról biztosították az EBESZ-t, amelynek a genfi tárgyalások szellemében kidolgozott „útiterv" keretében elvileg az erőszakos cselekmények megszüntetésén, a leszerelésen, a nemzeti párbeszéd indításán, és a május 25-i elnökválasztás sikerén kell dolgoznia. A svájci elnök azt is bejelentette, az ukrán vezetés elfogadta, hogy Wolfgang Ischinger német diplomata moderálja az ukrán nemzeti párbeszédet az EBESZ-részéről. Ischinger annak idején a koszovói rendezés során képviselte az EU-t.

Az már a múlt héten világossá vált, Vlagyimir Putyin orosz elnök jól időzített békülékeny nyilatkozata hatással volt a további Oroszországgal szembeni szankcióktól amúgy is vonakodó tagállamokra. EU-diplomaták emlékeztetnek, ez nem is meglepő, hiszen hat tagállam teljesen, vagy közel 100 százalékosan kiszolgáltatott az orosz energiaexportnak. Jellemzően Németország, illetve déli tagállamok, Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország vonakodnak, Nagy-Britannia, Lengyelország, Svédország lépne fel Moszkvával szemben határozottan.

A külügyminiszterek most újabb „vörös vonalat" húztak a harmadik szintű, gazdasági szankciók életbe léptetésével kapcsolatban: ez pedig a május 25-i ukrajnai elnökválasztás tiszteletben tartása. Záróközleményükben jelezték, tudomásul veszik Putyin múlt heti, békülékenyebb nyilatkozatait, de leszögezik, elvárják az orosz elnöktől, támogassa az ukrajnai elnökválaztást. Ezt Putyin egyébként a múlt héten a jó irányba tett lépésnek nevezte. Egy diplomáciai forrás szerint a „nagyok" most sokat várnak az orosz elnöktől, miközben szeretnék elérni, hogy az EU átvegye a kezdeményezést, ne csak az események után fusson, és az ukrajnai választás erre jó lehetőséget ad. Az EU külügyminiszterei figyelemmel kísérik majd, hogy minden jelölt szabadon tudjon kampányolni Ukrajna egész területén, és a választásra való felkészülést semmi ne akadályozza.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a találkozó utáni sajtótájékoztatón azonban nem akarta pontosítani, mi indítaná be a szankciók harmadik körét. Ez olyan súlyos kérdés, hogy a vezetők dolga. Információink szerint az uniós állam-, és kormányfők május 27-i informális vacsorája Brüsszelben – amit eredetileg az európai parlamenti választások értékelésére hívtak össze – könnyen Ukrajnáról szóló tanácskozássá alakulhat.

Martonyi János, aki magyar külügyminiszterként utolsó alkalommal vett részt az uniós tanácskozáson elmondta: fontos magyar érdek, hogy a május 25-i ukrajnai elnökválasztás sikeres legyen. Kiemelte, hogy az egyik magyar szervezet (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – a szerk.) és Petro Porosenko ukrán elnökjelölt között született megállapodás – amennyiben megvalósul – minőségileg javítana a kárpátaljai magyar közösség helyzetén. Egy horvát újságíró kérdésére, mely szerint hogyan értelmezendő Orbán Viktor miniszterelnök szombati beszéde a magyar kisebbségek autonómiájával kapcsolatban, Martonyi elmondta: a kormányfő semmi újat nem mondott, nem lépett túl azon, amit az elmúlt 25 évben a magyar külpolitika képviselt. A Jutarnji List horvát napilap hétfőn úgy értékelte Orbán megszólalását, hogy Magyarország igényt tart két horvátországi megyére, Eszék-Baranyára és a Muraközre.