Az EU-nak is fájnak az orosz szankciók
Viszont korlátozásokkal reagál Oroszország azokra a büntetőintézkedésekre, amelyekben kedden este abban a reményben állapodtak meg az Európai Unió tagországai, hogy ezzel meggyorsíthatják az ukrán válság rendezését. Szerdán Moszkvában bejelentették, hogy augusztus elsejétől megtiltják a lengyel zöldség és gyümölcs túlnyomó többségének importját, és idővel a többi EU-államra is kiterjeszthetik ezt az intézkedést. Noha Moszkvában hivatalosan növény-egészségügyi megfontolásokkal indokolták a döntést, biztosnak látszik, hogy ez csak az első a brüsszeli szigorítás miatt tervezett válaszlépések közül. Erre utalt a parlamenti alsóház, az állami duma gazdaságpolitikai és vállalkozási bizottságának helyettes elnöke, Mihail Jelemljanov, amikor kifejtette: „Oroszország nem mutathat gyengeséget”, válaszolnia kell a szankciókra, az EU esetében egyebek közt az élelmiszeripar, a háztartási vegyiáruk és a gépipar területén.
 |
| Donyeck központjában egy asszony holmijával elhagyja a lövést kapott lakóházat Sergei Karpukhin / Reuters |
A számok arra utalnak, hogy az agrártermékek behozatali tilalma valóban érzékenyen érintene néhány uniós államot, például – minden bizonnyal a Moszkva megbüntetését aktívan támogató álláspontja miatt – az elsőként célba vett Lengyelországot. A Reuters adatai szerint az EU oroszországi zöldség- és gyümölcsexportja 2011-ben kétmilliárd dollárt tett ki. Ez a teljes kivitel negyede-ötöde volt, ám néhány tagországban jóval nagyobb –Lengyelországban például 60-70 százalékos – ez az arány. De más országoknak is fájhatnak majd a korlátozások, hiszen az EU teljes oroszországi kivitelének értéke évi mintegy 120 milliárd euró.
A tervezett szankciók magyarországi hatásait még nem lehet pontosan kiszámítani, annyit azonban már tudunk, hogy az energetikai intézkedések hátrányosak lehetnek az MVM-nek és a Molnak – mondta a közrádiónak Tóth Imre, az MKIK magyar–orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke. Szerinte a pénzügyi szektor korlátozása az orosz keresletet csökkenti, és ez hatással lehet olyan cégekre, mint a Richter, vagy a többi hazai gyógyszeripari vállalat, az oroszországi import visszaesését pedig azok a kis- és közepes vállalkozások is megéreznék, amely az Oroszországba irányuló magyar export 20-25 százalékát adják.
A német gazdasági miniszter szerint azonban az ügy megéri az áldozatot. „Háború és béke idején nem a gazdaságpolitika a fő szempont” – mondta Sigmar Gabriel. A szakértők becslése szerint a szankciók tovább gyengítik az amúgy is a recesszió felé tartó orosz gazdaságot, amelynek helyzetét az is nehezíti, hogy az idei első fél évben 74,6 milliárd dollárnyi tőke menekült el az országból. Az EUobserver hírportál által idézett számítások azt mutatják, hogy az idén 23 milliárd euró (a GDP másfél százalékát kitevő), jövőre pedig 75 milliárdos (a GDP 4,8 százalékának megfelelő) veszteséget okoznak Moszkvának a büntetőintézkedések, amelyek ugyanakkor az unió 28 tagországának ebben az évben 40 milliárd euróba, azaz az össz-GDP 0,3 százalékába kerülnek.
A leggyorsabb hatást a bankokat érintő korlátozásoktól várják. Ezek megtiltják az európai befektetőknek, hogy orosz állami többségű pénzintézetek részvényeiből és kötvényeiből vásároljanak, igaz, európai leánycégeikre nem vonatkozik az intézkedés. Az érintett bankok pontos listáját, lapzártánkig nem hozták nyilvánosságra, így nem tudni például, hogy szerepel-e rajta a legnagyobb orosz pénzintézet, a jegybankon keresztül állami érdekeltségű Szberbank. Ezt az amerikai szankciók még nem sújtják, noha Barack Obama amerikai elnök szerdán újabb büntetőintézkedésként bejelentette, hogy Washington befagyasztotta az oroszországi export és a fejlesztési programok hitelezését is. A második legtőkeerősebb orosz bank a VTB – miközben politikai indíttatásúnak és igazságtalannak nevezte a szankciókat – mindenesetre már jelezte, hogy kész az EU-n és az Egyesült Államokon kívüli forrásokból és valutákban kölcsönt felvenni. A tervek szerint csütörtökön életbe lépő, már egyes gazdasági ágazatokat is sújtó uniós korlátozások a fegyverkereskedelemre, a katonai célokra is alkalmazható, kettős rendeltetésű termékekre is embargót hirdet, és csökkenti az orosz hozzáférést a fejlett technológiákhoz, amelyekre nagy szükség lenne például az olajiparban. Egyelőre nem érintik viszont a büntetőintézkedések a gázipart, amit Moszkvában az eredeti brüsszeli tervekhez képest jelentős engedménynek tartanak.
Még mindig nem jutottak el a két hete, Donyeck közelében lezuhant malajziai repülőgép szerencsétlenségének helyszínére a katasztrófa körülményének kivizsgálására a térségbe érkezett külföldi szakértők, akik szerdán – immár negyedszer – ismét tettek erre egy kísérletet, de vissza kellett fordulniuk. A holland csoport vezetője a Reutersnak azt mondta, a kormányerők és a Moszkvabarát lázadók összecsapásai miatt nem fértek hozzá a roncsokhoz, a BBC viszont azt írta, hogy az EBESZ képviselőit egy szakadár ellenőrző pontnál fordították vissza. A kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács szóvivője a felkelőket vádolta a megfigyelők munkájának akadályozásával. Andrij Liszenko közölte: a szeparatisták aknazárakat és harcálláspontokat telepítettek a katasztrófa térségébe. Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettes, aki a Boeing–777-es lezuhanásának okait vizsgáló ukrán állami bizottságot is vezeti, azt ígérte, hogy bázist alakítanak ki a nemzetközi szakértői csoport számára az ukrán kormánycsapatok által ellenőrzött területen. Szavai szerint a fegyveres erők nem folytatnak harci cselekményeket a gép lezuhanásának helyszíne körüli térségben, korábban azonban az ukrán hatóságok még arról beszéltek, hogy hadműveletet indítottak a terület elfoglalására. A repülőgép roncsait, amelyek között valószínűleg még emberi maradványok is vannak, most senki sem felügyeli, de Ausztrália és Hollandia után Malajzia is rendőröket indított az őrzésükre Ukrajnába.
Kárpátalján szerdán is hídlezárásokkal és útblokáddal tüntettek három település lakói. Az MTI beszámolója szerint azt követelték, hogy a hatóságok állítsák le a civilek mozgósítását és a rendvédelmi szervek állományát vezényeljék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság ugyanakkor nyilatkozatban cáfolta a kényszersorozásról terjedő híreket, hangsúlyozva, hogy a részleges mozgósítás a törvényes keretek között folyik. Valerij Luncsenko, a megye kormányzója keddi ungvári sajtótájékoztatóján közölte, hogy a múlt héten kezdődött 45 napos részleges mozgósítási időszakban Kárpátalján több ezer hadköteles férfinak fognak behívót kézbesíteni, de közülük – alapos válogatás után – csak két és fél ezret soroznak majd be a hadseregbe. (Hírösszefoglalónk)
