A két vitapartner a májusi európai parlamenti választások előtti kampány részének tekintette az amúgy mindkettőjük számára kockázatos vállalkozást. A szórakoztató, előre betanult poénokkal tűzdelt és személyeskedésektől sem mentes összecsapásban az Európai Unióval kapcsolatban Farage az ország kiárusításával vádolta a kormányt, „szándékos hazugságnak" nevezve például az állítást, hogy a brit törvényeknek csak hét százaléka készülne Brüsszelben.

Farage, aki egyébként ma ünnepli az ötvenedik születésnapját, tagadta, hogy az elmúlt napokban kifejezte volna rajongását Vlagyimir Putyin iránt, de megismételte, hogy az orosz elnök Szíria ügyében túljárt a Nyugat eszén. Reményének adott hangot, hogy a kormány a korábban már leszavazott indítvány után nem indít háborút Szíria ellen, és még kevésbé kötelezi el magát katonailag az ukrajnai konfliktusban. (Farage hazudott a Putyin iránti rajongás letagadásával. Amikor erről beszélt, a moderátor, David Dimbleby elővette a néhány nappal ezelőtti nyilatkozatát, amelynek a tanúsága szerint valóban mondta, hogy rajong az orosz elnökért.)

Clegg a maga részéről „veszélyes fantasztának" nevezte ellenfelét, aki szerint a kormány nem képes kontrollálni az EU-ból érkező munkavállalók számát. Farage ezúttal is azt fejtegette, hogy a bevándorlás „katasztrofálisnak bizonyult, a fehér fizikai dolgozókat az alsó néposztály szintjére süllyesztette". A liberális demokrata Clegg viszont úgy látja, hogy a UKIP frontembere megrekedt a XIX. században. Mint mondta, nem csodálkozna, ha Farage rövidesen azt mondaná nekünk, hogy a holdra szállás hamisítás volt, Barack Obama nem amerikai, és Elvis Presley nem halt meg. Az ilyesféle kiszólások ellenére a BBC-n sugárzott program után készült gyors közvélemény-kutatás szerint a nézők 68 százalékának Farage „üzenete" tetszett jobban, összehasonlítva Clegg 27 százalékával. (R. Hahn Veronika)