Az elnök kormányzatának és pártjának bírálatát könnyedén minősítette a terror segítésének, s azonnali fellépést követelt azok ellen, akik tőle és pártjától eltérően értékelik az ország helyzetét. A sajtó elleni fellépés példája volt, amikor szintén a terrorizmus támogatása címén állami ellenőrzés alá vonták a Zamant, az ország vezető napilapját és társintézményeit. A vasárnapi merénylet után is a közösségi médiára mérte a kormány az első csapást: sietve elérhetetlenné tették egy időre a Facebookot és a Twittert.

A hivatalos információk szerint vasárnap, Ankara forgalmas központjában,  a Kizilay téren egy kölcsönzött gépkocsi robbant fel, amelyben állítólag ketten ültek. Kedden meg is nevezték egyiküket, a 24 éves Seher Cagla Demirt, aki a  török hatóságok szerint Szíriában, a kurd Népvédelmi Erőktől kapott terrorista kiképzést, és a szeparatista Kurd Munkáspárt (PKK) tagja. Gönül Tol, a washingtoni Közel-keleti Intézet török kutatási igazgatója ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a PKK eddig nem támadott polgári célpontokat. Vagyis új elem lenne a konfliktusban, ha valóban ez a szervezet lenne a felelős a terrorcselekményért, amely 37 embert megölt és 120-at megsebesített. Egy hónapon belül ez volt a második merénylet Ankarában. Az előző egy katonákat szállító autóbusz ellen irányult. Akkor is kurd terroristákat vádolt a kormány, de ez később elsietettnek bizonyult.

Mentők az ankarai robbantás helyszínén Tumay Belkin / Reuters

A terrortámadást felhasználva a kabinet kérte öt kurd képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mindegyikük a Népek Demokratikus Pártja (HDP) frakciójának tagja. Köztük van a párt két társelnöke, Selahettin Demirtas és Figen Yüksedag is. Az egyik érintett képviselőnő tagja volt annak a küldöttségnek, amely az életfogytiglani börtönbüntetését töltő Abdullah Öcalannal, a PKK alapító elnökével tartotta a kapcsolatot, s közvetített a kurd–török kiegyezés érdekében. A békefolyamat két és fél évig tartott, ám tavaly júliusban újultak ki a harcok. Eközben a török Szíria-politika összeomlott,  a PKK-val jó kapcsolatot tartó szíriai kurd párt megerősödött – nem utolsósorban azon iszlamista erőkkel szemben, amelyeket teljes erővel segítettek a török hatóságok.  

Délkelet-Törökország lassan Szíriához hasonlóvá válik. Utcai harcok, kijárási tilalom jellemzi a kurdok lakta térséget, ahol a hadsereg terrorizálja a lakosságot. Cizrében, amelyet hónapokig ostromoltak, állítólag négyszázan haltak éhen. Most  Nüsaybin és Yuksekova városokban és Diyarbakir újabb kerületében rendeltek el kijárási tilalmat.