A brüsszeli testület ismeri a Kúria döntését - tudatta a biztos.

"Az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés az iskolákban komoly kérdés, és azt az uniós jog tiltja" - szögezi le általánosságban véve a biztos. A bizottság a hatáskörén belül kész minden rendelkezésre álló eszközt bevetni annak érdekében, hogy az ilyen jellegű diszkriminációval szemben fellépjen. A levélben ugyanakkor nem írja, hogy a konkrét ügyben egyértelműen diszkriminációról, szegregációról lenne szó.

A Kúria áprilisi jogerős ítéletében, az első és másodfokú ítéletet felülvizsgálva, teljes egészében elutasította azt a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában.

A legfelső magyar igazságszolgáltatási fórum szerint az ügyben nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyereküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát.

A Kúria álláspontja szerint így nem sérült a szabad iskolaválasztás elve. A szülők annak tudatában íratták gyerekeiket az intézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik, az egyháznak pedig deklarált célja volt a roma pasztoráció, így logikus, hogy olyan térségben vette át az iskola működtetést, ahol jelentős arányban élnek romák.

Niedermüller az ítélethirdetést követően fordult a bizottsághoz, mert szerinte ellentétes Magyarország uniós csatlakozása óta követett bírósági gyakorlattal és az Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítéletével, amelyek minden esetben jogsértőnek mondták ki a szegregált oktatást.

"Ez után az ítélet után erősen kétséges, hogy a hatályos magyar jogi környezet és bírósági gyakorlat megfelelő védelmet nyújt-e a roma gyerekek elkülönítése és hátrányos megkülönbözetése ellen" - foglalt állást a politikus, aki azt kérdezte a cseh biztostól, hogy vizsgálja-e a magyarországi jogi helyzetet, s ha nem találja megfelelőnek, indít-e kötelezettségszegési eljárást.