A tárcához tartozó Kábítószer-ellenes Ügynökség (DEA) a 90-es évektől 2013 augusztusáig használta az adatbázist. Ez hasonló volt ahhoz, mint amit a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) rendszeresített, azzal a különbséggel, hogy a külföldi jelhírszerzésre szakosodott szerv az amerikaiak külföldre és belföldre irányuló hívásainak metaadatait egyaránt gyűjtötte.

A DEA emellett, az NSA-tól eltérően közigazgatási idézések, nem pedig a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (FISC) végzései lapján folytatott adatgyűjtést. Az adatbázist az igazságügyi tárca szerint törölték és 2013 óta nem, használták. A tárca közölte, hogy már nem folytat metaadat-gyűjtést.

Azt egyelőre nem közölték, hogy a DEA mely olyan, a nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel és az ahhoz kapcsolódó bűncselekményekkel összefüggésbe hozható országok viszonylatában figyelte meg a telefonforgalmat, ám annyi bizonyos, hogy Irán ezek között volt. A keresetet ugyanis egy olyan férfi, Shantia Hassanshahi ügyében nyújtották be, akit azzal vádolnak, hogy részese volt egy összeesküvésnek, amely célja elektronikus termékek törvénytelen Iránba juttatása volt.

Patrick Toomey, a Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének (ACLU) ügyvédje rámutatott, hogy leleplezés nyomán kiderült: az amerikai kormányzat nemcsak a terrorelhárítás és a nemzetbiztonság, hanem a bűnüldözés terén is alkalmazta a metaadat-gyűjtés gyakorlatát.

Saied Kashani, Hassanshahi ügyvédje szerint a DEA egy törvény alapján gyűjtötte be amerikaiak millióinak híváslistáját, de a jogszabály eredendően azt engedélyezte, hogy a hatóságok gyógyszergyáraktól kérjenek célzott információt.