Amíg ugyanis Kirchner a héten Kínában tett hivatalos látogatást Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfőnél, s a tárgyalások eredményeként 15 együttműködési megállapodást írtak alá, a vezető argentin lapok főcímei továbbra is a Nisman-ügyről szólnak, s kevésbé a várható kínai beruházásokról.

Cristina Fernández de Kirchner Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnökkel Pekingben Wu Hong/Pool / Reuters

Érdemi fejlemény, hogy hivatalosan kineveztek egy bírót az elhunyt ügyész állítólagos vádemelési iratának kivizsgálására Cristina Fernández és kormánya néhány tagja ellen. Az ügyész négy nappal halálát megelőzően azt állította, hogy az elnök asszonynak is szerepe volt a 85 áldozatot követelő pokolgépes merénylet nyomozásának akadályozásában, illetve a merénylet hátterében álló iráni személyeknek felkínált mentességben, cserébe iráni olajszállításokért. Cristina Fernández és kormánya illetékesei szerint az argentin titkosszolgálatok közelmúltban leváltott vezetői vihették tévútra Nismant, így adtak neki hamis lehallgatási anyagokat.

A légkörre jellemző, hogy Argentína washingtoni nagykövete, Cecilia Nahón levelet intézett az amerikai képviselőház külügyi bizottságához, amelyben jó előre „a belügyekbe való beavatkozásnak" minősítette, ha amerikai törvényhozók utaznának Buenos Airesbe tájékozódni a Nisman-ügyről. Mint az ellenzéki lap, a Clarín írja, néhány napja valóban felmerült Washingtonban ennek lehetősége.

Kirchnernek mindenesetre van még egy napja, amíg több megállással az elnöki repülőgép visszaszállítja az argentin valóságba. Egyébként a kínai tárgyalások eredményei nem érdektelenek. Az elnök asszony Hszivel találkozva azt mondta, hogy „minőségi ugrás történt a stratégiai kapcsolatban, ami geopolitikai döntést hoz magával, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy át kell értékelni a sorrendiséget, a gazdasági kapcsolatokban hátrébb kerül az EU és az USA. A kínai elnök tavaly júliusban latin-amerikai utazásakor tett rövid vizitet Buenos Airesben, s akkor majd 20 gazdasági megállapodást írtak alá, egyebek között egy kínai hitelből készülő vízerőműről. A mostani látogatáson aláírt 15 együttműködési projektből kiemelkedik két atomreaktor építése, amelyekkel Argentína reaktorainak száma ötre emelkedik majd. A munkálatokhoz kínai bankok 13 milliárd dollár hitelt nyújtanak – értesült a Clarín –, a részleteket még pontosítani kell a szerződő vállalatok között, ám Kirchner nyilatkozata szerint a munkák 70 százalékát argentin cégek végzik majd.