Rama ugyanakkor azt javasolta Szerbiának, hogy „fogadja el a realitásokat" Koszovóval kapcsolatban, azaz Szerbia egykori déli tartományának 2008-ban kikiáltott függetlenségét. Koszovó kérdése már lezárt ügy, Koszovó független – fogalmazott Rama. Hozzátette: „Minél hamarabb elismerik (ezt), annál hamarabb tudunk továbblépni." Emlékeztetett arra is, hogy Pristina önállóságát már számos ország elismerte.

A sajtótájékoztatón Vucic többször is hangsúlyozta, nem számított arra, hogy Rama Koszovóról fog beszélni, ugyanis „nem ebben egyeztek meg". Hozzátetette: nem engedi meg az ilyen fajta provokációt Belgrádban. „Szerbiát senki nem alázhatja meg" – fogalmazott a szerb miniszterelnök. Kiemelte a szerb kormánynak azt az álláspontját, miszerint „Koszovó Szerbia része", ez az alkotmányban is benne van, és nem érti, mi köze Albániának vagy az albán miniszterelnöknek a területhez.

A viharos sajtótájékoztatót megelőzően főleg gazdasági témákról tárgyalt a két kormányfő. A közös sajtótájékoztatón elhangzott, hogy gazdasági reformokat nem lehet végigvinni komoly regionális politikai együttműködés nélkül. A szerb miniszterelnök akkor még „új kezdetnek" nevezte a két ország kapcsolatában albán kollégája látogatását.

Kiemelte továbbá, hogy mindkét ország érdekelt a kölcsönös befektetésekben, és arra számít, hogy számos szerb befektetőt érdekel majd Albánia, s nem csak az energiaszektor területén. Hozzátette: megállapodtak abban is, hogy a jelenleg 100 millió eurós árucsere-forgalmat jelentősen növelik a jövőben.

Szó volt a Belgrád-Podgorica-Tirana-vasútvonal kiépítéséről is, amelyre közösen pályáznak az Európai Uniónál, mert úgy esetleg könnyebben kapják meg az ehhez szükséges támogatást – magyarázta Vucic. A szerb kormányfő a sajtótájékoztató végén úgy fogalmazott, hogy a provokáció ellenére is folytatja a tárgyalásokat Ramával.

Legutóbb 68 évvel ezelőtt járt hivatalosan Belgrádban albán miniszterelnök. Enver Hodzsa 1946-ban Josip Broz Tito jugoszláv elnökkel szintén a gazdasági együttműködésről és az árucsere növeléséről beszélt. Hodzsa 1947-es moszkvai látogatása után azonban megváltozott a két ország viszonya. A jugoszlávellenes hangulat a gazdaság területén volt a legkézzelfoghatóbb, a korábbi szerződéseket ugyan nem függesztették fel teljesen, de nem is törekedtek azok betartására.

Miután Jugoszláviát 1948-ban kizárták a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájából, Belgrád nyíltan ellenséges viszonyt alakított ki a szovjet tömbbel és az azzal szimpatizáló Albániával is. Enver Hodzsa 1985-ös haláláig izolacionista politikát folytatott, nem nyitott a szomszédos Jugoszlávia felé sem, a két ország viszonyát pedig a későbbiekben Szerbia többségükben albánok lakta déli tartományában, Koszovóban kialakult albán-szerb ellentétek, majd Koszovó függetlenségének kikiáltása terhelte. Ez a téma a hétfői sajtótájékoztató tanúsága szerint továbbra is érzékenyen érinti a szerb és az albán közvéleményt.