A Kurier című napilap vasárnapi számában közölt interjúban Karl Habsburg kijelentette, egyáltalán nem tartja történelmi hibának, hogy apja 2008-ban egy II. világháborús megemlékezésen azt mondta: egyetlen európai ország sem mondhatja el több joggal magáról, hogy áldozat volt, mint Ausztria.

Az 1938. márciusi Anschluss - Ausztriának a náci Németországhoz csatolása - évfordulóján mondott szavai Ausztriában vitát váltottak ki, mert máig megoszlanak a nézetek arról, hogy mennyiben volt Ausztria áldozata, illetve mennyiben aktív részese az eseményeknek. Habsburg Ottó a parlamenti megemlékezésen arról is beszélt, hogy "botrányosnak" tartja az Ausztria „áldozat vagy társtettes voltáról" szóló vitát.

„Kortársaktól soha nem is hallottam ezt a vádat, csak olyanoktól, akik nem élték át az akkori időket. Apám sok olyan emberrel találkozott, akik készek voltak meghalni Ausztriáért, megvédeni magukat, egyszerűen azért, hogy Ausztria fennmaradjon" - mondta Karl Habsburg az interjúban. „De ő ennél sokkal többet értett alatta. Azt, hogy volt sok osztrák, akik bűnrészessé váltak, soha nem tagadta, de ilyenek gyakorlatilag minden országban voltak" - tette hozzá.

A 98 éves korában hétfőn elhunyt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király IV. Károly (I. Károly osztrák császár) legidősebb fia, az 1950-es évektől az európai integrációért fellépő politikus és az osztrák állam viszonya még az 1960-as években is ellentmondásos volt. Az egykori trónörökös 1961-ben hivatalos nyilatkozatban mondott le a család ausztriai örökösödési jogáról, és ismerte el a trón- és vagyonfosztást kimondó 1919-es "Habsburg-törvény" hatályát, hogy visszatérhessen az országba. A nyilatkozat joghatásáról ezután éveken át vita folyt Ausztriában, így Habsburg Ottó csak 1966-ban utazhatott be Ausztriába, s akkor is tüntetések fogadták. Az állam és a Habsburgok viszonya az azóta eltelt évtizedekben rendeződött.