Ausztrália is elfordul Európától
Gillard vasárnap, Sydneyben mutatta be Ausztrália új külpolitikai stratégiáját, amelyet frappánsan úgy foglalt össze, hogy „elfordulás Európa elaggott országaitól a közeli szomszédok, főleg Kína és India felé”. Az ambiciózus programban a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésétől a mandarin nyelv tanításáig minden benne van; ahogy az ausztrál kormányfő hangoztatta, Ázsia „megdöbbentő” fejlődése egyszerre lehetőség és kihívás országa számára, Ausztrália jövőjét pedig nem elég a szerencsére bízni. A kontinensnyi országnak már Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, Japán, az Egyesült Államok és Dél-Korea előtt.
Ami a részleteket illeti, az „Ausztrália Ázsia évszázadában” címet viselő dokumentum tanúsága szerint Canberra szeretné, ha a bruttó nemzeti jövedelem 2025-ig egy főre vetítve évi 62 ezer dollárról 75 ezer dollárra emelkedne, és az Ázsia-tanulmányok integráns részévé válnának az ausztrál tantervnek, beleértve, hogy mandarin, hindi, japán vagy indonéz legyen az első tanulható idegen nyelv.
Az Ázsia felé tett fordulattal Ausztrália egyébként az Egyesült Államok nyomdokain jár. Barack Obama amerikai elnök januárban hirdette meg a fordulatot, amely szerint Washington figyelme immár a világ leggyorsabban fejlődő régiójára, Ázsiára irányul a Közel-Kelet helyett. Ennek jegyében Obama már tavaly novemberben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) Hawaiin tartott csúcstalálkozóján felvetette egy csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet lehetőségét, Hillary Clinton pedig „új selyemútról” kezdett el beszélni. Az amerikai figyelemnek más jele is van, áprilisban ugyanis megérkezett Ausztráliába az első kétszáz amerikai tengerészgyalogos – annak a 2500 fős kontingensnek a fecskéi, amely Kína térnyerését hivatott ellensúlyozni a régióban.
Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, de az ausztrál kormány úgy véli, hogy minden politika kudarcra van ítélve, amely Kína katonai fejlődését akarja korlátozni. Canberra a dokumentumban azt állítja, hogy képes lesz egyensúlyozni az Egyesült Államokkal folytatott védelmi együttműködés és Peking hadiipari fejlesztéseinek támogatása között. Ez akár sikerül, akár nem, az biztos, hogy Ázsia szédítő iramban fejlődik: a huszonegy APEC-állam jelenti a világkereskedelem 44 százalékát (és a világon élő embertömeg negyven százalékát), 20 éven belül pedig Ázsiában lesz a legtöbb középosztálybeli is.
