A vallási szombat beköszönte dacára hosszasan ülésezett az izraeli biztonsági kabinet, hogy megvitassa John Kerry amerikai külügyminiszter tűzszüneti tervét, ám az izraeli tévé 10-es csatornája péntek este először azt jelentette, hogy elutasították a javaslatot. Késő este a Reuters idézte Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, aki azt mondta, szombat reggel héttől tizenkét órára felfüggesztik a gázai akciót. A hadsereg azonban folytatni akarja a gázai csempészalagutak rendszerének felszámolását. Ez a bő egy hete megindított izraeli szárazföldi invázió közvetlen célja.

A fegyvernyugvás reménye okán, bőven „időn túl" a térségben maradt Kerry azt szorgalmazta, hogy egy hétig ideiglenes, humanitárius tűzszünet lépjen életbe, tekintettel az egyre nyugtalanítóbb gázai helyzetre, majd tárgyalások következzenek. Az amerikai külügyér környezetében a nap folyamán „óvatosan optimistán" nyilatkoztak egy tűzszünet lehetőségéről, de a zsidó állam vezetése a 10-es csatorna szerint „feldíszített, katari javaslatnak" találta azt. A dúsgazdag és befolyását is olajvagyonára építő öbölállamot Hamasz-pártinak tartják. Katar és Törökország közvetítésével a Gázai övezetet irányító palesztin szélsőséges Hamasz is véleményezheti a javaslatot. Sem az USA, sem Izrael nem érintkezik közvetlenül a Hamasszal, amelyet terrorszervezetnek tartanak.

Izrael és a palesztin szervezet konfliktusa immár több mint nyolcszáz áldozatot szedett az elmúlt csaknem három hétben; döntő többségükben palesztin civilek haltak meg. Izrael közben távollétében is halottnak nyilvánította azt az őrmesterét, akinek korábban hadművelet során veszett nyoma, és akiről a Hamasz azt híresztelte, hogy foglyul ejtette. Az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk Bejrútból megerősítette, a Hamasz Izraellel szemben élvezi szervezete támogatását. Teszik ezt annak ellenére, hogy Szíriában a síiták az Aszad-rendszer oldalán, míg a szunnita iszlamisták vele szemben harcolnak.

A konfliktusban fordulópontot jelentett a péntek, mivel az erőszak átterjedt Ciszjordániára is, ahol hatan haltak meg. A palesztinok meghirdették a Harag napját. Sokan megsérültek az összecsapásokban, köztük izraeli rendőrök is.

A Hamasz Katarban élő szóvivője, Husam Badram egyenesen úgy vélte: eljött az újabb Izrael elleni felkelés, a harmadik intifáda ideje. – Korai még megmondani, lehet-e ebből újabb intifáda. A mostani fejleményeket előre megtervezték, számítani lehetett rájuk. Az iráni indíttatású al-Kudsz (Jeruzsálem) napot minden évben megtartják, mint most is, a ramadán böjthónap utolsó péntekén –  mondja kérdésünkre Jonathan Schanzer, a palesztin belviszonyok jó ismerője, a Demokráciák Védelmében Alapítvány kutatási alelnöke.

A Hamasz kontra Fatah: a harc Palesztináért című könyv szerzője lapunknak nyilatkozva úgy vélte, a ciszjordániaiakon múlik, tiltakozáshullámmá ­fejlesztik-e mostani megmozdulásaikat.

– ­Mahmud Abbasz palesztin elnök nem köti meg a kezüket, de nem is bujtja fel őket. Nem törekszik teljes konfrontációra Izraellel, ugyanakkor most háborús bűnök vádjával a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálta az országot, mondta. Schanzer szerint a Fatah befolyása korlátozott a palesztin területeken, így Ciszjordániában, ahol újabban a Hamasz kezd imponálni a helybélieknek.