Atomterrortól tartanak a belgák
Belgiumban maga az egészségügyi miniszter jelentette be a parlamentben a jódtabletta-osztást, és az esetről beszámoló La Libre Belgique azonnal hangsúlyozta: nem történt baleset, és a kormányálláspont szerint nincs kapcsolat a terrorveszély, illetve a biztonsági intézkedés között.
Belgiumnak öt atomerőműve van, és eddig a létesítmények 20 kilométeres körzetében kellett biztosítani a lakosság jódtabletta-ellátását (egy erőművi baleset esetén a tabletta szedése megakadályozza, hogy a pajzsmirigy a külső környezetből vegyen föl radioaktív jódot). 2017-től viszont 100 kilométeresre növelik a védőövezetet, gyakorlatilag lefedve vele Belgium egész területét.
A belgáknál már a legutóbbi terrorhullám előtt megkérdőjeleződött az atomerőművek biztonságossága, amikor a fukusimai atombaleset után Európa-szerte elvégezték a reaktorok biztonsági felülvizsgálatát, és több belga erőműben is mikrorepedéseket találtak a reaktortartályokon – hónapokon keresztül kérdéses volt, hogy engedélyezik-e a leállított reaktorok újraindítását.
A biztonságérzet azonban akkor rendült meg igazán, amikor idén márciusban megölték egy atomerőmű biztonsági őrét, illetve a tavaly őszi párizsi terrortámadás elkövetői után nyomozó rendőrök idén tavasszal olyan rejtett kamerás felvételeket találtak, amelyek szerint a terroristák megfigyelték az egyik tesztreaktor vezetőjét, talán az elrablására készülve.
Hollandia – ahol csak egyetlen atomerőmű működik, közel a belga határhoz – egy nappal a belgiumi bejelentés után szintén azt közölte, hogy bevezeti a 100 kilométeres védőövezetet (nem csak az egyetlen saját erőműre, hanem a határ közelében működő német és belga reaktorokra nézve is), és 15 millió jódtablettát rendel, amivel a lakosság 90 százalékát el tudná látni.
Magyarországon egyelőre nincs hír hasonló elképzelésekről; nálunk a korábbi előírásoknak megfelelően változatlanul 30 kilométer a védőövezet a Paksi Atomerőmű körül, ezen belül kell készleten tartaniuk a jódtablettát a patikáknak és a polgármesteri hivataloknak.