Atomrobbantás: készültségben a hadsereg és a kutatók
Észak-Korea harmadik atomkísérletén mindenki meglepődött, és azonnal el is ítélték az ENSZ határozataival szembe menő tesztet. John Kerry újonnan kinevezett amerikai külügyminiszter rögtön felhívta szöuli, pekingi és tokiói kollégáját, Barack Obama amerikai elnök pedig évértékelő beszédében fenyegetőzött határozott lépésekkel. – Az olyan provokatív akciók, mint amelyet tegnap este láttunk, csak tovább izolálják őket. Mi a szövetségeseink mellett állunk, megerősítjük a rakétavédelmi rendszerünket, és az élén járunk majd annak, hogy határozott tettekkel válaszoljunk a fenyegetésre – jelentette ki Obama.
Phenjan bejelentése szerint egy miniatürizált eszközt is teszteltek az atomkísérlet során. Ezek szerint Észak-Korea már közel jár ahhoz, hogy kifejlesszen egy rakétára helyezhető kis méretű atombombát, amellyel akár az Egyesült Államokat is megtámadhatja. A sikeres tesztre az országon belül valószínűleg úgy tekintenek majd, mint egy erőteljes előrelépésre a nemzetvédelem szempontjából. Észak-Koreának több ENSZ-határozat is tiltja, hogy nukleáris vagy rakétateszteket végezzen, Phenjan azonban követeli a jogot, hogy atomfegyvert készíthessen első számú ellensége, az USA ellen.
A külvilág számára egyelőre nem világos, hogy mi is történt valójában. Titkosszolgálati információk és szöuli elemzők szerint azonban további nukleáris kísérletekre, és nagy hatótávolságú rakéták tesztelésére lehet számítani – írja az Associated Press. Észak-Korea valóban azt állította, hogy ez csak az első válasz volt az USA-ból érkező fenyegetésekre, és „nagyobb intenzitású második, harmadik lépést is tesz”, ha az Egyesült Államok nem fejezi be az ellenségeskedést.
Közben a szomszédok már készülődnek, a dél-koreai hadsereg riadókészültségben van, és bejelentették, hogy szerdán olyan rakétákat állítottak fel, amelyekkel képesek bármilyen célpontot eltalálni Észak-Koreában. Ma hajók és repülőgépek indultak útnak, hogy elég légköri adatot gyűjtsenek össze az esetleges sugárszennyezésről, és hasonlóan cselekedett Japán is. A földalatti tesztek során gyakran jutnak radioaktív anyagok az atmoszférába, amelyekből részletes információt lehet nyerni a robbantásról. Dél-Korea és a bécsi székhelyű Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete a 2006-os robbantás után a radioaktivitás megemelkedett szintjét mérte, 2009-ben azonban nem tapasztaltak ilyet. Szöul szerint akkoriban sikerült úgy leszigetelni a helyszínt, hogy semmi nem jutott ki a levegőbe.
A szakértők elsősorban arra keresik a választ, hogy plutóniumbombát robbantottak-e, vagy egy olyat, amelyhez dúsított uránt használtak. Észak-Korea robbantott már 2006-ban és 2009-ben is, de egyszer sem alkalmazták még az utóbbi technológiát, habár 2010-ben bejelentették, hogy kísérleteznek ezzel. A plutóniummal dolgozó létesítmények nagyok, és könnyen felfedezhető sugárzást okoznak, így azokat könnyebb megtalálni, és ellenőrzés alatt tartani. Az urándúsító centrifugákat azonban sokkal könnyebb eldugni, sőt, az ilyen típusú bomba fegyverre is könnyebben ráépíthető.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szintén elítélte a kísérletet, és a tagok egyértelműen egyetértettek abban, hogy a robbantás veszélyezteti a nemzetközi békét. Mindennek ellenére nem biztos, hogy Kína, Észak-Korea szövetségese bármilyen szankcióba is beleegyezik. Az ENSZ BT legutóbb tavaly decemberben büntette meg Phenjant. A szervezet szerint nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal kísérleteztek, Phenjan azonban azt állította, csak időjárás-figyelő műholdat lőttek fel.
