Atommegállapodás: Még a repülők is biztonságosabbak lehetnek
Nehéz egyelőre akadékoskodniuk az iráni keményvonalasoknak a Genfben vasárnapra tető alá hozott atommegállapodás nyomán: így vagy úgy, de a szankciókba belefáradt emberek megnyugvással fogadják terheik enyhítését - értettek egyet az Irán-szakértők, akiknek véleményére kíváncsiak voltunk hétfőn. - Számol a lakosság az érezhető könnyebbségekkel. A helyi valuta, a riál négy-öt százalékpontot erősödött 48 óra alatt. Olyan termékek kerülhetnek vissza majd a piacra, mint például a repülőgép-alkatrészek, így az irániak még a levegőben is nagyobb biztonságban érezhetik magukat - mond példát kérdésünkre Mohsen Milani iráni-amerikai Teherán-elemző (University of South Florida).
Szerinte egyelőre a keményvonalasok nem igazán találnak támadási felületet az atomegyezségen, a teheráni értékelés szerint az iszlám köztársaság nem engedett a nukleáris programhoz és az urándúsításhoz való jogából. - Támadják persze John Kerry amerikai külügyminisztert, azzal: lám, az Egyesült Államokban nem lehet megbízni! Hiszen azt nyilatkozta: szó sincs ezen jogok elismeréséről. Mármint explicit módon. De ténylegesen igen, hiszen ötszázalékos szintre továbbra is lehet uránt dúsítani - mondja Milani. Ray Takeyh, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának Irán-elemzője, akit egy konferenciahívás keretében értünk el New Yorkban, úgy véli: az irániak három, számukra kulcsfontosságú kérdésben nem engedtek, és nem lépték át a „vörös vonalakat”. Így nem egyeztek bele a program teljes felfüggesztésébe, a dúsított urán külföldre szállításába, illetve működő nukleáris létesítmény leállításába.
A Carter-adminisztráció óta nézeteltérés van az atomsorompó-egyezmény értelmezésében, és Kerry nyilatkozatát is ebben a kontextusban kell értelmezni. - Ha az iráni jog nyílt elismeréséről valóban nincs is szó, de egyfajta tudomásul vételéről igen - mondja Takeyh, hozzátéve, Irán jelenleg is megsérti az atomsorompó-egyezményt, és több vitás kérdést is tisztáznia kell majd az ENSZ égisze alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
Az Irán-elemző úgy véli, az iráni gazdaságot nemcsak a szankciók sújtják, hanem például a korrupció is, így nem lehet mindenre gyógyírt várni a büntetőintézkedések enyhítésétől. Szerinte inkább Ázsia, és azon belül is főleg a kisebb vállalatok, pénzintézetek láthatnak most majd fantáziát benne, hogy bevonuljanak Iránba. - Mondjuk egy kisebb malajziai bank számára vonzó lehet. De a nagyobb piaci szereplők számára kevésbé: Amerika és Európa részéről is fennmarad a szankciók többsége - így Takeyh, aki „meglehetősen szerény fegyverzetkorlátozási egyezménynek” nevezi a megállapodást. Amelynek persze, mint mondja, vannak visszafordíthatatlan hatásai: „ha dollármilliárdokat engedek ki a kezemből, azt már nem kapom vissza”.
A számítások szerint az iráni ellátási zavarokkal, olajexport-problémákkal, a pénzintézetek elszigeteltségével küszködő iráni gazdaság mozgástere mintegy 6-10 milliárd dollárral nő az egyezség következtében. Az ország a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a recesszió második évét tapossa. Az importot az ötödével, a kivitelt csaknem a harmadával voltak kénytelenek visszavenni tavaly. Egy amerikai agytröszt becslése szerint ez év utolsó negyedévére már csak három hónapnyi szankciót bírtak volna elviselni a jelenlegi szinten.
- Az egyezség hiányában a rendszer egyre nehezebben élte volna túl a szankciókat. Az emberek megcsömörlöttek és belefáradtak az elszigeteltségbe, amelybe Ali Khamenei ajatollah előző nukleáris stratégiája sodorta őket - állítja az ország legfőbb vezetőjére utalva Meir Dzsavedanfar iráni-izraeli elemző Herclijából. Hozzáteszi: Haszan Róháni elnök és külügyminisztere, Mohamad Dzsavad Zarif az ország legnépszerűbb politikusai, és egy ideig azok is maradnak. Úgy véli, Khamenei dilemmája a következő: egyszerre van szüksége most Róhánira és a konzervatív, keményvonalas támogatókra is, akik mindig a leghűségesebb pártolói voltak.
Hogyan változtatja meg az atommegállapodás az öböltérség politikai dinamikáját? Itt Teherán az arab országokkal is feszült viszonyban áll. - Szaúd-Arábia továbbra is ellenezni fogja az egyezséget, míg a kisebb öbölállamok kevésbé. Utóbbiakkal, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Katar, Irán viszonya történelmileg nem annyira kényes - mondja Mohsen Milani. Ray Takeyh rámutatott, a szaúdiak aggodalommal figyelik a Washington és Teherán közötti enyhülést, miközben az atomügytől függetlenül, számos más kérdésben is ellentétben állnak Iránnal. „A szunnita-síita ellentét amúgy is szembe állítja őket, még ha egyes rijádi vádak szerintem alaptalanok is, mint például az iráni szubverzióé Bahreinben”.
