A cseh főváros másodszor adott otthont a kétnapos rendezvénynek, amelynek legfontosabb üzenete az volt: az ágazat képviselői szerint a fukusimai tragédia ellenére is van jövője az atomenergiának.

Paks zöldben

Igaz, a japán földrengés és cunami okozta baleset több ország energiastratégiáját alapvetően átírta: az atomerőműveit 1990-re leállító Olaszország tervbe vette az atomenergia ismételt felhasználását, ám ettől a japán baleset miatt végül elállt. Németország 2022-re leállítja a még működő kilenc blokkját, és a jelenlegi tervek szerint végleg lemond az energiafelhasználásának jelenleg negyedét fedező atomerőművekről. Belgiumban, ahol a jövő héten nem kötelező érvényű népszavazás is lesz a kérdésben, hónapról hónapra változik a helyzet, a jelenlegi állapot szerint 2015 és 2025 között sorban leáll a Tihange mindhárom blokkja, és nem valószínű, hogy új erőmű építésére sor kerülne – adott körképet felszólalásában a finn Jukka Laaksonen. Az orosz Rusatom Overseas alelnöke szavai két eltérő tendenciát jeleznek: míg Nyugat-Európa felszámolja, vagy legfeljebb szinten tartja meglévő atomerőműveit, mint például Svájc vagy Svédország, addig az EU keleti fele bővítéssel számol.

– Magyarország, Szlovákia és Csehország is látja, hogy a növekvő energiaigény kielégítése nem lehetséges atomenergia nélkül – mondta el újságírók előtt Kovács Pál.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai és klímaügyi államtitkárának reményei szerint a paksi atomerőmű bővítéséről szóló tendert a jövő év elejéig meghirdetik. A várható öt pályázó a francia állami Areva – amely emellett valószínűleg párhuzamosan pályázik a Mitsubishivel közösen is az Atmea vállalat színeiben –, az amerikai Westinghouse a Toshibával, a dél-koreai állami Korea Electric Power Corporation (KEPCO) és az orosz Roszatom konzorciumban lévő Atomsztrojexport. Utóbbi nagy reményeket fűz a pályázathoz, és ebben azt is vállalja, hogy a kétezermilliárd forintot meghaladó projektbe 30 százalékban magyar cégeket fog bevonni. Igaz, a Csehországban épülő temelíni erőműnél a Roszatom a még elbírálás alatt álló pályázaton a helyi cégek részarányát 70 százalékban adta meg, ami az ország iparának volumenét és a cseh–orosz együttműködés szintjét is jelzi. (A cseh cégek eddig százmillió eurónyi megrendelést kaptak olyan projektekhez, amelyeket a Roszatom vezet.)

– A magyar cégek hosszú időre kimaradtak a hasonló projektekből, erőgyűjtésre van szükség – vélte Kovács. Az államtitkár szavait a Roszatom képviselői megerősítették: az együttműködés később más országokban folyó munkáknál is elképzelhető.

Ahogyan ez a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft-vel (Ganz EEG) már működik. A Roszatom konzorciumába tartozó Atomenergomas által négy éve alapított, 51 százalékban orosz tulajdonú cég idén 2,5 milliárd forint értékben gyártott szivattyúkat a rosztovi erőmű számára, a prágai fórumon pedig további, 5,3 milliárd forintnyi szerződést írt alá, szivattyúgyártásra két további oroszországi blokkhoz. Eközben fűtőanyag-átrakó berendezést szállít a csehországi Dukovany és a szlovákiai Mohi erőműinek rekonstrukciójához. A Roszatom nagy reményeket fűz a céghez, amely az Atomenergomas kereskedelmi igazgatója, Borisz Arszejev szerint az idei 4,5 milliárd forintos árbevételt 2020-ra 40 milliárdra növelheti.

A paksi atomerőmű bővítésében is szerepet kap a Ganz EEG, amennyiben a Roszatom elnyeri a majdani tendert. Az új blokk – vagy kettő, a kiírás feltételeitől függően – 60 éven át szolgálhat, tehát a két jelenlegi blokk élettartamának 2030 után esedékes lejárta után is. A 15 éves projekt révén az atomenergia jelenleg 40 százalékos aránya 60 százalékra nőhet az összes reaktor együttes működésének idejére.

– A megvalósítás ára is az alku része lesz, nagyban függ a hazai beszállítók bevonásának mértékétől is – jelentette ki Kovács Pál. Az államtitkár szerint még kérdés a finanszírozási konstrukció is, amelynek végső verzióját a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) dolgozza ki. – Az bizonyos, hogy EU-s forrást ehhez nem szerezhetünk, az összeget magunknak kell kigazdálkodnunk, az MVM több változatot is mérlegel – mondta Kovács, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a megrendelőnek jó pozíciója van, így kedvezők a feltételek a nagy beruházással járó, de a diverzifikációt, a CO₂-kibocsátás csökkentését és a stabil energiaellátást biztosító bővítéshez.

Az ágazat képviselői szerint még a legegyértelműbb német álláspont is változhat: – Ha kiderül, mennyivel drágább lesz a pótlás, a választók is átgondolják majd – mondta lapunknak a fűtőanyagot 26 országba – köztük az Egyesült Államokba, Kínába, Iránba és Magyarországra is – szállító, a Roszatomhoz tartozó Tvel cég képviselője. Vaszilij Nyecsih szerint az atomenergia üzlet ugyan, de nagyrészt politika is, legyen szó a tenderek elnyeréséről vagy épp az erőművek leállításáról.