Atomcsapásról beszélt Fidel Castro

Olajzöld katonai egyenruhában, de a főparancsnoki vállap és csillag nélkül, tartott 35 perces beszédet Fidel Castro a Havannai Egyetem előtti lépcsőnél több ezer diák előtt péntek reggel. A 84 éves Comandante elsősorban a világot fenyegető atomháború veszélyéről értekezett. Ez volt az első szabadtéri nyilvános beszéde 2006. július végi betegsége óta.

Fidel Castro az utóbbi két hónapban, egészségi állapota jobbulásának egyértelmű jeleként, több ízben is megjelent a nyilvánosság előtt, így elment a nemzetgyűlés ülésére is. Szinte valamennyi alkalommal egy Irán elleni amerikai-izraeli támadás világméretű következményeire, az atomfegyver bevetésének veszélyére hívta fel a figyelmet. Ezúttal is ez volt beszédének alapvonala, hangoztatva, hogy miután a világ hallgat egy ilyen összecsapás valódi kockázatáról, rá, illetve Kubára hárul a figyelemfelhívás feladata. A kubai média egyébként már csütörtökön előzetesen bejelentette, hogy Fidel Castro beszédet fog tartani a tanév kezdete alkalmával a Havannai Egyetemnél. Egykor maga is itt tanult, diákvezetőként pedig ennél a lépcsőnél mondott beszédeket.

Fidel Castro 2006 júliusa óta nem öltött egyenruhát
Havanna, 2010. szeptember 3. Fidel CASTRO volt kubai elnök, a kubai forradalom egykori vezetője a havannai egyetem évnyitóján beszédet mond 2010. szeptember 3-án. A 84 éves volt vezető 45 percen át az atomháború veszélyeit ecsetelte. (MTI/EPA/ALEJANDRO ERNESTO)

A pódiumhoz lassú lépésekkel ment, egy diák karjára támaszkodva a 84 éves Fidel, aki betegségekor négy éve először ideiglenesen, majd 2008. februárjától hivatalosan is átadta az állam-és kormányfői feladatokat öccsének, Raúlnak. Az egyetemisták azt skandálták: "Fidel, barátunk, a nép veled van" - jelentette a helyszínről a BBC tudósítója.

A hivatalos Granma napilap első híradásában azt írta, hogy a kubai forradalom vezetője, Fidel Castro az egyetem hallgatói előtt beszédében felvázolta azokat a veszélyeket, így egy nukleáris háború lehetőségét, amelyekkel az emberi faj találja magát szembe. Felidézte, hogy az Egyesült Államok volt az első hatalom, amely atomfegyvert vetett be egy másik nemzet, Japán ellen a második világháború végén. Mint említette, ma a világ nukleáris fegyverkészlete 440 ezerszer nagyobb, mint a Hirosímára és Nagaszakira ledobott két bomba hatóereje volt. A mi feladatunk, hogy ébren tartsuk a harcot a nukleáris háború veszélyével szemben – mondta.

Mint korábbi hasonló beszédeiben is fejtegette, az Irán ellenes új ENSZ-szankciók módot fognak adni az Egyesült Államoknak és Izraelnek, hogy feltartóztassanak iráni hajókat, s az ebből fakadó konfrontáció vezethet el az atomcsapáshoz. Kitért arra is, hogy egy Irán körüli háború érintené a világ kőolajszállításainak 50 százalékát. Szerinte egy ilyen háború összefüggne a kőolajárral, illetve a világgazdasági válsággal is. Kifogásolta, hogy Mind Washington, mint az EU megpróbéál nyomást gyakorolni Kínára az Irán elleni szankciók ügyében, megakadályozandó, hogy kínai vállalatok lépjenek be az iráni olaj-és földgázkincs kiaknázásába.

Beszéde végén kijelentette: „Miként megannyi megelőző csatában, ezúttal is győzhetünk”. A békét csak békével lehet megvédeni – mondta.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.