Szombaton Aleddin Borudzserdi, a teheráni parlament külügyi és nemzetbiztonsági tanácsának elnöke állt elő a váddal, hogy a Siemens kis teljesítményű robbanószerkezeteket épített az szállított nukleáris műszerekbe. Borudzserdi szerint a robbanószerkezeteket a német cég helyi gyárába vitték, és akkor kellett volna detonálniuk, amikor üzembe helyezik őket. Noha válaszul vasárnap a német cég nemcsak magát a szabotázsakció vádját cáfolta, hanem azt is, hogy bármi köze lenne a perzsa ország vitatott célú atomprogramjához, a közkeletű gyanú szerint tavalyelőtt a Siemens nyakig benne volt az iráni atomprogramot felügyelő számítógépes rendszer elleni támadásban, a Stuxnet vírus elterjesztésében is. A Stuxnet a natanzi komplexumban és máshol is Siemens-szoftvereket fertőzött meg, nyugati számítások szerint 30 százalékkal vetve vissza az urándúsító centrifugák teljesítményét. A müncheni székhelyű elektronikai óriás akkor is cáfolt, azt állítva, hogy nincs tudomása a minden valószínűség szerint amerikai–izraeli fejlesztésű vírusról. Ahogy Alexander Machowetz Siemens-szóvivő vasárnap hangsúlyozta, a cég az 1979-es forradalom óta nem ápol üzleti kapcsolatokat Teheránnal.

Irán ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsa már négy körben fogadott el gazdasági szankciókat. Amíg a teheráni vezetés szerint az atomprogram polgári célokra (áramfejlesztésre és orvosi eszközök működtetésére) szolgál, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és a nyugati hatalmak azt gyanítják, hogy ez csak álca nukleáris fegyver kifejlesztéséhez. Az atomprogramban egész létére nézve fenyegetést érző Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu a héten figyelmeztetett, hogy még fél év, és Irán célegyenesbe ér az atombombához vezető úton. Tel-Aviv emiatt megelőző csapás gondolatát fontolgatja, hasonlóan ahhoz, ahogy 1981-ben Szaddám Huszein Irakjának, 2007-ben pedig Szíriának odavágott. (Az iráni atomdosszié ügye pattanásig feszíti a húrt Izrael és az Egyesült Államok között. Barack Obama és a demokrata kormányzat hallani sem akar megelőző csapásról, legalábbis a novemberi elnökválasztás előtt.)

Bár Irán hajlandó a tárgyalásokra a Nyugattal – Szajed Dzsalili főtárgyaló a minap Isztambulban ült le egyeztetni Catherine Ashtonnal, az EU külpolitikai főképviselőjével –, az áttörés már évek óta várat magára. Az iráni vezetésen kezd úrrá lenni a paranoia: Dzsavad Dzsahangirzadeh, az iráni parlament elnökségének egyik tagja vasárnap személyesen Amano Jukia NAÜ-vezérigazgatót vádolta meg azzal, hogy információkat ad át Izraelnek az atomprogramról. Az ügynökség szeptember elején nyilvános jelentésben marasztalta el Teheránt az együttműködési készség hiánya miatt.