Átlépték Aszadék a „vörös vonalat”
Becslések szerint 100-150 ember életét követelték ezek az akciók, bár az adatok nem teljesek – közölte Ben Rhodes, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese.
Arról nem beszélt, hogy mikortól és milyen harceszközöket szállítanak az ellenzéknek. Az amerikai sajtó azonban kormányzati értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy valószínűleg elsősorban könnyűfegyverekről és lőszerekről van szó. A The New York Times szerint ugyanakkor tankelhárító rakétákat is kaphatnak a felkelők, a The Wall Street Journal pedig úgy tudja, hogy fontolgatják egy repülési tilalmi övezet létrehozását is a jordán határ mentén. Ezzel a menekültek és a lázadók ottani kiképzőbázisainak biztonságát javíthatják.
A washingtoni döntés azután született meg, hogy a szíriai harcokban az utóbbi hetekben felülkerekedtek a Hezbollah libanoni radikális síita mozgalom harcosaival megerősített kormánycsapatok. Előbb a stratégiai fontosságú Kuszajr városból szorították ki az ellenzéki erőket, majd Aleppo bevételére indítottak hadműveletet. Kérdés, hogy követi-e az amerikai példát Franciaország és Nagy-Britannia, amely az EU-ban a szíriai ellenzék megsegítésének leghangosabb szószólója. Ám – noha elérték, hogy az unió nem hosszabbította meg a polgárháborús országra kiszabott fegyverembargót – egyelőre nem indították meg a szállításokat. Párizs és London érvei szerint a lázadók ilyen támogatásával lehetne tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Aszad elnököt, meggyőzve őt arról, hogy katonai eszközökkel nem érhet el sikert.
Oroszt támogatást keresnek Belfastban
Szíria biztosan a fő téma lesz a G8 csoport jövő heti észak-írországi csúcstalálkozóján, ahol – az AP amerikai hírügynökség értesülése szerint – Nagy-Britannia és Németország megpróbálja majd meggyőzni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy bírja rá Aszadot a hadműveletek lecsendesítésére. Moszkva viszont – a szíriai rezsim fő támogatójaként – ingerülten reagált a washingtoni bejelentésre. Alekszej Puskov, a parlamenti alsóház, az állami duma külügyi bizottságának elnöke „koholtnak” nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint a damaszkuszi kormányerők vegyi fegyvert használtak. Utalva arra, hogy Szaddám Huszein Irakja ellen is hasonló okokra hivatkozva indítottak nemzetközi katonai intervenciót, úgy vélekedett, hogy Obama az elődje, George W. Bush „nyomdokaiba lépett”.
Hasonló párhuzamot vont Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov is. Szerinte „nem meggyőzőek” a Washington által rendelkezésre bocsátott adatok, az amerikai fegyverszállítások pedig aláássák a nemzetközi békekonferencia megrendezésére tett közös lépéseket. A bírálat persze furcsán hangzik attól a Moszkvától, amely – a korábban kötött szerződések alapján – kész a damaszkuszi rezsimet harceszközökkel segíteni. Igaz, az elnöki tanácsadó most azt mondta, hogy nem tervezik az Sz–300 típusú légvédelmi rakétaszállítmányok útnak indítását.
Az mindenesetre biztosra vehető, hogy a fegyverszállítások a harcok további súlyosbodásához vezetnek. Pedig az áldozatok száma így is egyre gyorsabban nő: az ENSZ emberi jogi főbiztosságának jelentése szerint elérte a 93 ezret, ami tavaly november óta harmincezres emelkedés. A dokumentum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a valós szám ennél jóval nagyobb lehet, mert sok halálesetet hivatalosan nem jelentenek.
