Az északon található Tremblois-les-Carignan volt az utolsó a sorban: a 114 lakosú falu önkormányzati ülésén szerdán döntöttek arról, hogy a Pétain utcát ezentúl Belle-Croix-nak hívják - jelezte a helyi közigazgatási szerv, amely néhány nappal korábban kérte erre a polgármesteri hivatalt. Novemberben két másik francia település is hasonló lépésre szánta el magát.

Az utcanév-változtatásokat megelőzően a normandiai Gonneville-sur-mer települést arra utasította Caen bírósága, hogy vegye le Pétain marsall portréját a polgármesteri hivatal díszterméből, mert az sérti a közintézmények semlegességének az elvét.

Október elején került elő az 1940-es francia zsidó törvény tervezetének eredeti gépelt változata, amelyben Pétain marsall saját kezűleg szigorított az antiszemita intézkedéseken. A most megtalált dokumentum rávilágított arra, hogy Pétainnek meghatározó szerepe volt a zsidótörvény létrejöttében és bizonyítéka a marsall mély antiszemitizmusának.

A II. világháború után bíróság elé állított Pétain védőinek legfőbb érve az volt, hogy az államfő megvédte a francia zsidókat és csak a külföldi zsidók diszkriminációját támogatta. Ez az érvrendszer azonban a történészek szerint egyértelműen megdőlt.

Az első világháborús hős Philippe Pétaint 1940. június 17-én választották Franciaország miniszterelnökének. Öt nappal később fegyverszünetet kötött a németekkel, akik addigra az ország egy jelentős részét már megszállták. Ettől kezdve Pétain - köztársasági elnökként - a németekkel kollaborálva a dél-franciaországi Vichy fürdőközpontból irányította az úgynevezett szabad zónát, innen kapta a kabinet a Vichy-kormány nevet.

Pétain marsallt 1945-ben hazaárulás vádjával halálra ítélték, majd a büntetést életfogytiglani várfogságra változtatták. A volt államfő 1951. július 23-án halt meg börtönében.